"A halála óta eltelt 778 esztendő nem volt elég sem arra, hogy elfelejtsük, sem arra, hogy tisztelete szentté avatássá érjen. Szent Margit esetében XII. Piust még bíboros korában meglepte, hogy Margit kultusza mondhatni folyamatos és széleskörű. Pál esetében ez nem olyan erőteljes, de létezik."
A
hónap szentje:
Magyarországi Boldog Pál (febr. 10.)
Amikor
1943 szeptemberében híre jött, hogy XII. Piusz pápa szentté avatja Árpádházi
Boldog Margitot, érthetően megnőtt a sajtó érdeklődése a domonkosok iránt. A
Pesti Hírlap riportere a domonkosok provinciálisától, Badalik Bertalantól, a
későbbi veszprémi püspöktől, többek között azt kérdezte: Van-e a domonkos
rendnek más magyar szentje is? A riportert meglepte, hogy Badalik egy hosszú
listával felelt. Némi barokkos túlzással kijelentette, hogy többek között
boldogként tiszteli az egész világ az első magyar tartomány-főnököt,
Magyarországi Boldog Pált. Az egész világra kiterjedő tiszteletnek ugyan nincs
sok nyoma, és a magyarországi tisztelet sem széleskörű. Boldog Pál emléknapja
például nem szerepel az idei Új Ember falinaprájában sem. Pedig ez az újság még
az ötvenes években is többször írt róla, sőt egy 2011-es hírükből azt is
megtudhattuk, hogy a budapesti világi domonkos közösséget Magyarországi Boldog
Pálról nevezték el. Valamilyen formában él tehát a tisztelete ma is.
Születését 1180 tájára teszik. Bolognában jogot hallgatott, majd tanított, egy
könyve is fennmaradt. Magyar, illetve Magyarországi néven emlegették. Tanított
az egyetemen, egy okirat szerint annak rektora is volt, tehát akár mai
fogalmaink szerint is fényes tudományos pályát futott be. Ám amikor Szent
Domonkos Bolognába érkezett, prédikációjának hatására hátat fordított az
egyetemi méltóságnak és szerzetes lett. Szent Domonkos hamarosan őt küldte
néhányad magával Magyarországra, ahol 1221-ben létrehozta a magyar
rendtartományt. Pál több kolostort alapított, s a rend nemsokára elismert része
lett a magyar egyháznak. Domonkos volt Julianus barát is. Pál azonban nem sokáig
maradt magyar földön, a kunok közé indult téríteni. Sikeres volt. A népükkel
együtt megkeresztelkedő kun fejedelmek keresztapja II. András királyunk lett.
Pál a király halála után is folytatta a térítő munkát, s a kunok között maradt a
tatárok támadása idején is. Így érte a vértanúhalál 1241. február 10-én. Mint
vértanút kortársai azonnal szentként kezdték tisztelni.
Mit üzen
nekünk Magyarországi Boldog Pál vértanú? Előszöris a nyitottságot.
Tekintélyes egyetemi tanárként is fontos számára, hogy személyesen hallgassa
meg, amit egy nagyhírű, de koldus küllemű vándorprédikátor tanít. A
befogadási készséget, hiszen kényelmesebb lett volna mondjuk egy „de szépen
beszélt!” felkiáltással hazamenni, s semmit nem változtatni megszokott, s
bizonyára értékes életén. A következetes kitartást: szerzetbe lépése után
még jó két évtizedig élt, és készségesen teljesítette, amivel megbízták. Olyan
alapokat rakott le, amelyek túlélték a századok viharait. Tatár, török
veszedelem, felvilágosodás, kommunizmus megtépázta bár, de elpusztítani nem
tudta a magyar domonkosok közösségét. A missziós lelkületet: semmi nem
kényszerítette a kunok térítésre, de erős volt az evangélium szava: tanítsatok
minden népet.
A halála
óta eltelt 778 esztendő nem volt elég sem arra, hogy elfelejtsük, sem arra, hogy
tisztelete szentté avatássá érjen. Szent Margit esetében XII. Piust még bíboros
korában meglepte, hogy Margit kultusza mondhatni folyamatos és széleskörű. Pál
esetében ez nem olyan erőteljes, de létezik. Helyezkedhetünk arra az
álláspontra, hogy ha az Úristen akarja, hogy valakit oltárra emeljenek, majd a
Lélek gondoskodik róla. De az Isten semmit nem kényszerít ránk. Az üdvösség sem
kötelező! Tennünk kell érte, és a boldoggá és szentté avatások sem történnek
emberi közreműködés nélkül. Érdemes újra meg újra hangoztatni: imameghallgatás
nincs ima nélkül. Pál példája ma nekünk könnyebb utat kínál, mint az övé volt:
nem kell a Kárpátoktól keletre utaznunk, körül vagyunk véve Istent nem ismerő
emberekkel. A belátható időben itt Közép-Európában a vértanúság sem fenyeget.
Meddig tétlenkedünk hát? Legalább vigyük az Oltáriszentség elé az
elvilágiasodás gondját-baját. Magyarországi Boldog Pál könyörögj érettünk!
Gerjeszd fel bennünk a missziós lelkületet!
Surján
László