Köszöntõk


A "...s nem lettetek-e gonosz felfogású bírákká?" címû nemzetközi konferencia védnökeinek köszöntõi.


A "...s nem
lettetek-e gonosz felfogású bírákká?" címû nemzetközi konferencia védnökeinek
köszöntõje


A konferencia meghívója


Mélyen
Tisztelt Dobos Marianne Kurátor Asszony, Tisztelt Joanna Urbanska Védnök
Asszony, Nagyrabecsült Konrad Sutarski Úr, Tisztelt Kabdebó Lóránt Professzor Úr
és Buskó András Elnök Úr! Tisztelt Konferencia!

Õszinte
örömmel köszöntöm Önöket és kedves vendégeinket Rákosmentén, a Rákoshegyi
Közösségi Ház szervezésében Isten Szolgája Kelemen Didák és Wojciech Topolinski
tiszteletére rendezett lengyel-magyar vonatkozású nemzetközi tudományos
konferenciánkon.

Köszönöm
védnöktársaimnak, hogy segítették a konferencia létrejöttét, hogy mindig
fontosnak tartották és tartják a lengyel-magyar tudományos és kulturális
kapcsolatok éberen tartását: e helyrõl mondok köszönetet Surján Lászlónak, az
Európai Parlament alelnökének, Csizmadia Lászlónak, a Szellemi Honvédelem
Mozgalom alapítójának, Fricz Tamásnak, a Civil Összefogás Fórum
alapító-szóvivõjének, Simon János egyetemi tanárnak, Igor Jankének, a Szabadság
Intézet elnökének, Joanna Urbanskának, a Budapesti Gazeta Polska Klub elnökének,
Ternyák Csaba egri, Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, Bosák Nándor és
Kocsis Fülöp megyéspüspököknek, Bíró László tábori püspöknek, Német László
püspöknek, valamint Gáncs Péternek, a Magyarországi Evangélikus Egyház
elnök-püspökének.

Tisztelt
Konferencia!

Stanis³aw
Worcell 1849-ben megfogalmazott gondolatát szeretném a mai elõadások
összefoglaló vezérmotívumaként Önök elé idézni:

"Magyarország
és Lengyelország két örökéletû tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de
gyökereik a föld alatt messzefutnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul
egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erõteljessége a másik életének és
egészségének feltétele."

Tisztelt
Hölgyeim és Uraim!

Valóban így
érzünk mi, magyarok és lengyelek: összefonódnak a gyökereink, amelynek
kanyarulatai mélyen és szívósan kapaszkodnak a földbe, mint közös múltunk
emlékeibe.

Ez az
összekapaszkodás, összekapcsolódás a láthatatlan régiókból: az emberi szívekbõl,
emlékekbõl, a két nép történelmébõl gyökeredzik.

Közösek a
gyökereink, de törzseink önállóan, erõsen állnak egymás mellett szilajon,
megrendíthetetlenül.

Ilyenek
vagyunk: ha fúj a történelem szele, egy irányba mozdulunk, ha süt a nap,
virágaink egyformán hoznak bõ termést, aszályos idõben pedig közös gyökereinkbõl
táplálkozunk.

De
táplálkozunk szellemi értelemben is, a mai konferencia is egy
szeretetvendégséggel ér fel:

lengyelek és
magyarok, irodalomtudósok, pedagógusok, szociológusok, írók osztják meg velünk
gondolataikat lengyelekrõl, magyarokról, múltról, jövõrõl, hitrõl és
összetartozásról.

Tisztelt
Hölgyeim és Uraim!

Rákosmentiként
büszkeséggel tölt el, hogy éppen mi adhatunk otthont – és már nem elõször –
lengyel-magyar vonatkozású konferenciának, nemzetközi szintû rendezvénynek.

Talán nem
véletlen ez, hiszen nálunk az országban példamutató módon élt a múltban, és él
ma is a lengyel-magyar barátság.

Árpád-kori
településrészünk, az 1067-ben alapított Rákoscsaba lakói a II. világháború alatt
lengyel menekültek tömegeit fogadták be, és nyújtottak segítséget nekik. Ennek
emlékét õrzi az 1941-ben állított kegyoszlop, melyen az ostrobramai Szûzanya
képe látható. E témában bõvebben olvashatnak Dr. Dombóvári Antal helytörténész
Lengyel menekültek Rákoscsabán 1939-1945 címû könyvében, amely a Rákosmenti
Helytörténeti Füzetek IV. évfolyam 2. számaként jelent meg Rákosmente
Önkormányzatának támogatásával.

Büszkeséggel
tölt el az is, hogy Rákosmente bõvelkedik hagyományõrzõ, kulturális, mûvészeti
civil egyesületek számában és aktivitásában. Közöttük igen rangos helyet foglal
el a helyi lengyelség és a lengyelek barátai által 2000 szeptemberében
megalakított Magyar-Lengyel Baráti Kör, amely a XVII. kerületi lengyelek elsõ
kulturális szervezete lett. A Baráti Kör tevékenységérõl rendszeresen beszámolt
a Polonia Wêgierska c. folyóirat is. A Baráti Kör kiemelkedõ tevékenysége
elismeréseként 2010-ben elnyerte a Magyarországi lengyelekért díjat.

A
Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjaiból szervezõzött a 2002. októberi helyhatósági
választások során a Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi, majd Nemzetiségi
Önkormányzat, amelynek célja a lengyel hagyományok és kultúra ápolása. Fõ
feladatának tekinti a Rákoscsabai Péceli út 228. számú telken álló
Lengyel-kegyoszlop gondozását és ápolását is, továbbá történeti kutatásokat
folytat a kerület és a lengyel internált katonák kapcsolatáról.

Rákosmente,
azon belül is Rákoshegy településrész büszkélkedhet azzal, hogy 2008-ban,
Magyarországon elsõként itt állították és szentelték fel Babusa János II. János
Pál pápa szobrát a Szent István téri Lisieux-i Szent Teréz-templom mellett.

Rákosmente
Önkormányzata a lengyel nép iránti elkötelezettségének további bizonyítékaként
testvérvárosi kapcsolatot létesített a lengyelországi Krosno Járással, amely
mélyebb lehetõséget nyújt mindannyiunk számára, hogy nap mint nap úgy érezhessük
itt, Rákosmentén is: mi, magyarok és lengyelek nem vagyunk egyedül Európában,
nem vagyunk egyedül a világban.

Gyökereink
szorosan összefonódnak, azok mélyen és szívósan kapaszkodnak az anyaföldbe,
közös múltunk, rokon lelkünk emlékeibe.

Tisztelt
Hölgyeim és Uraim!

Köszöntõ
beszédem végén Kodály Zoltán egy számomra nagyon kedves gondolatát ajánlom
figyelmükbe: „a fa oly magasra nõ, amilyen mélyek a gyökerei.”

Nos, ha ezt
tartjuk mindig a szemünk elõtt, sok mindent elérhet még e két nép: tisztességet,
megbecsülést, emberi tartást, jókedvet, bõséget.

A mai
konferenciához kívánok Önöknek sikeres tanácskozást, népeinknek pedig véget nem
érõ, hosszan virágzó barátságot!

Budapest,
Rákoshegy, 2014. április 24.

Dunai
Mónika
országgyûlési képviselõ


Kedves
Barátaim a konferencián!

Engedjék meg,
hogy a költõvel szóljak Önökhöz és köszöntsem a konferenciát!

„Áldassék, aki
az ismeretlen lángra úgy nézett, mint jogos adóra!”

Aki maga is
megáldatott „az Elsõ emberi bátorsággal”, hogy az ismeretlenség homályából a
tiszta fényre emelje Kelemen Didák és Wojciech

Topolinski
földi munkásságát.

A Tûz
csiholója Õ, e konferencia szervezõje, a mi Dobos Mariannunk!

Az Õ
hõsiessége elszántsága, hogy nem engedi elveszni azt, ami már majdnem elveszett,
hogy nem engedi elfelejteni, amit már majdnem elfelejtettünk.

Mariann nagy
mûveltségével, éleslátásával és keresztényi felelõsségével - mint az elszánt
igehirdetõk - vállalta, hogy közzéteszi és népszerûsíti azt, ami érték, ami
minta, ami tiszta, ami szépség.

A Dobos
Mariann által szervezett konferencia segít kortársainknak és az utánunk
jövõknek.

Azt tanítja,
hogy az emberi létezésnek igenis van értelme, mégpedig maga a keresztényi
küzdelem a Szépért és a Jóért, a Testvériségért és a Szeretetért. Mindezt a Szó
erejével, ahogy azt Kelemen Didák és Wojciech

Topolinski
állhatatossága és mártíromsága is példázza.

Kívánom, hogy
a jelenlévõ elõadók és hallgatók felemelt fejjel kövessék a Tûz csiholóját!

Munkám máshová
szólít, lélekben azonban köztetek vagyok és veletek örvendek! 

Simon János
politológus

2014. április
24.



Tisztelettel köszöntöm a nemzetközi konferencia résztvevõit!

Hölgyeim
és Uraim!

A Civil
Összefogás Fórum hosszú évek óta szoros kapcsolatot tart a lengyelországi civil
egyesületekkel.
Nekünk, magyaroknak, mindig megdobban a szívünk, amikor lengyel testvéreinkkel
találkozhatunk. 
Kölcsönössé vált egymás felkeresése az 1848-as forradalom nemzeti ünnepén,
március 15-én, illetve Lengyelország függetlenségi napján, november 11-én. 


Csodálatos érzés volt az elmúlt évben számomra, amikor a Lengyel Függetlenség
Ünnepén Jaroslaw Kascinsky elnök úr után felszólalhattam.


Beszédemben emlékezhettem mindazon lengyel és magyar hõsre, akik hazájukért
éltek és haltak.

Katyin és
Szmolenszk minden magyart néma fejhajtásra kötelez.

 1848
lengyel hõsei, akik a magyar szabadság védelmére keltek, örökké beírták nevüket
népünk szívébe.

Minden
évben nagy esemény, amikor lengyelek és magyarok együtt koszorúzhatunk Bem
József tábornok emlékmûvénél.


Meggyõzõdésem, hogy Európában a lengyelek és magyarok a kereszténység
gyökereibõl építették és építik a polgári civilizációt. Tudom, hogy mindkét
ország lányai és fiai elkötelezettek az Európai Unió közösségében a keresztényi
hitvallás megõrzésére, és minimum a tíz parancsolat betartására. Közösen szoktuk
hirdetni, hogy az egyenrangú nemzetek Európájában hiszünk.

A
magyarországi április 6-án lezajlott országgyûlési választások az erkölcs
primátusát és a mindenki számára egyenlõen elosztandó közjót hirdetõ FIDESZ-KDNP
gyõzelmét hozták.

II. János
Pál szentté avatása a magyarok számára is hatalmas ünnep. Lengyelország
szülöttje az egész világnak példát mutatott örömtõl sugárzó tekintetével, a
fiatalok felkarolásával és a szívbéli szeretet közvetítésével.

A Civil
Összefogás Fórum és a Szellemi Honvédelem magyarországi képviselõi és támogatói
a megbékélés hívei. A magyar-magyar kiegyezés hirdetõi igaznak tartják azt, hogy
etnikumi, felekezeti, faji hovatartozástól függetlenül a hazáért, így
Lengyelországért és Magyarországért is közösen, mindenkor a jót kell
cselekednünk.

Kérem,
engedjék meg, hogy abból az alkalomból, hogy nemzetközi konferenciájukon
emlékeznek Isten két szolgájára, Kelemen Didákra és Wojciech Topolinskire, 
kegyelettel teljes és sikeres munkát kívánjak Önöknek.


Barátsággal


Csizmadia László
CÖF alapító-szóvivõ
CÖKA elnöke


                Jakubinyi György érsek

            
örmény apostoli kormányzó

RO-510010 Alba
Iulia,  Str. Mihai Viteazul 21


                    Gyulafehérvár

     
Gyulafehérvár, 2014. április 21.    

                        Tisztelt Dobos Marianne
Tanárnõ!

           
Megtisztelõ számomra, hogy az Isten Szolgája Kelemen Didák hitvalló és Wojciech
Topolinski vértanú minorita atyák tiszteletére rendezett Konferencia
társvédnökei között szerepelhetrek mint Isten Szolgája Kelemen Didák hitvalló
születési helyének, Erdélyországnak  jelenlegi fõpásztora. Tisztelt Tanárnõnek
köszönhetem, hogy a Minorita Rend két nagy harcosának kapcsolatát
felfedezhettem. Méltó és igazságos, hogy emlékezetüket összekötötték azoknak,
akik – különbözõ korban élve, de – ugyanazon krisztusi eszmékért küzdöttek.
Ugyanakkor Topolinski atya már folytatta a Kelemen Didák hitvalló atya ügyét.

           
Itt Erdélyországban jelenleg három perünk van a Szentszéknél: Isten Szolgája Ft.
Kelemen Didák hitvalló minorita atya, mivel Miskolcon nyugszik, az egri
fõegyházmegye megbízásából a Minorita Rend intézi perét. Altorjai báró Apor
Boldog Vilmos gyõri vértanú püspök Segesváron született, õsi székely nemesi
családban, de perét sikeresen gyõri egyházmegyéje vezette, és most folytatja a
szentté avatás irányában. Nekünk pedig maradt Isten Szolgája Márton Áron
hitvalló püspök boldoggá avatási pere, hogy reményeink szerint a három székely
boldog, majd szent, ragyogjon Egyházunk Szentjeinek csillagos egén.

            A
jó ISTEN áldását és a Csíksomlyói SzûzAnya oltalmát kívánom a Konferencia
Szervezõire és Résztvevõire.

           
Tisztelettel és sok szeretettel

Jakubinyi
György
érsek


 

Budapest, 2014. április 23.

 

 

 

Köszöntõ a „…s nem lettetek-e
gonosz felfogású bírákká?” címû,

Kelemen Didák és fr. Wojciech
Topoliñski tiszteletére rendezett nemzetközi konferencia résztvevõinek

  

Kedves
Marianne Asszony! Tisztelt Résztvevõk!

 

Nagy
örömmel értesültem a Kelemen Didák és Wojciech Topoliñski emlékét megidézõ
konferenciáról. Örömteli a tény, hogy e két, kevéssé ismert minorita szerzetes
életét feltáró kutatás egy újabb fontos állomásához érkezett – számos eddigi
publikáció és a kutatási eredmények többszöri, szakmai plénum elõtti megvitatása
után egy újabb tudományos fórumon hallhatunk róluk.

Ez a
konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy egyre szélesebb körben szerezzenek
tudomást e két rendkívüli emberrõl és sorsuk összefonódásáról. Hiszen alakjuk
megismertetése, köztudatba emelése igen fontos, ám nehéz és lassú folyamat.
Köszönet illeti Dobos Marianne asszonyt ezért a kitartó tudományos-és
szervezõmunkáért.

A 18.
századi magyar hitvalló és a 20. századi lengyel mártír alakjának párhuzamos
felmutatása a közös lengyel és magyar keresztény gyökerek meglétének újabb
igazolására szolgál. A konferencia résztvevõinek és mindannyiunknak azt kívánom,
hogy a tanácskozás eredményeképp e célkitûzés valósággá váljon.

 Roman
Kowalski


nagykövet


Tisztelt Konferencia-résztvevõk,
Kedves Dobos Marianne asszony, a konferencia kurátora!

Nagy
szeretettel és tisztelettel üdvözlöm ezt az oly igen szívem szerint való
konferenciát. Nem elõször vállaltam védnökséget ezen a konferencia sorozaton,
mert a résztvevõk – elõadók és hallgatóik egyöntetûen – hazánk, a szegénység
elleni harc elkötelezett hívei, és egyben keresztény, Istent-hívõ emberek. Akik
tudják, hogy az általuk megtárgyalt feladatokat csak komplex módon, elkötelezett
tenni akarással és hívõ segítségkéréssel, az Isten szeretetét keresve tudnak
kitûzött céljaik megvalósításában elõre haladni.

Ezért is
vállalták feladat teljesítésük segítõiként eszményképükké Közép-Európa két
minorita szerzetesét, a székely származású, az egész Kárpát-medencében
tevékenykedõ Kelemen Didákot, és az õ szentté avatási perében is eljáró, a
második világháború elõtt annak az utolsó posztulátort, a mártírhalált
szenvedett Vojcieh Topolinskit. A két minorita szerzetes az õ reményük szerint,
kitartó munkájuk és imáik eredményeként valaha – reméljük mielõbb – Közép-Európa
társ-védõszentjeiként közbenjárók, és példaképek lesznek.


Konferenciáikat a haza üdvéért ténykedõ megmozdulásokkal kötik egybe. És ezt
csakis örömmel és nagy szeretettel fogadhatom magamévá. Ezért is nem egyszer már
személyesen is részt vettem a korábbi konferenciákon, de most közvetlen
feladatom, a Charta XXI. egyik rendezvényére szólít. Útközben fogalmazom
üdvözletemet és küldöm munkájukhoz jókívánságaimat.

Egyben sok
szeretettel üdvözlöm a választókerület újonnan megválasztott Fideszes
képviselõjét, Dunai Mónikát, aki a kurátorasszony régi kedves munkatársa a
konferenciák megszervezésében, és férjének, Kabdebó Lóránt emeritusz
professzornak, a konferencia egyik elõadójának tudós tanítványa is, a nagy
múltra visszatekintõ magyar mûfordítás irodalom kiváló ismerõje és értelmezõje.

A távolból
is nagy érdeklõdéssel követem munkájukat, és lélekben magam is ott leszek a
szentmisén, amelyet Bosák Nándor Debrecen-Nyiregyáza egyházkerület megyéspüspöke
mutat be a konferencia végeztével hálaadásként.

Sikeres
tanácskozást és lelki megújulást kívánva, mindnyájukat nagy szeretettel
köszöntöm,

Surján
László,
a Charta XXI. mozgalom alapítója
az Európai Parlament alelnöke


Szanowni Organizatorzy i Uczestnicy Konferencji,


-------------------------------------------------------------------

(na rêce o. Bogdana Adamczyka)

gratulujê z serca wyboru tematyki sympozjum!

Takie postaci jak O. KELEMEN DYDAK i WOJCIECH TOPOLIÑSKI
zas³uguj± na przypomnienie i upowszechnienie ich dzia³alno¶ci. Osobi¶cie
do¶wiadczy³em, ile nieraz trudu wymaga wprowadzenie do wiedzy nie tylko Polaków
prawdziwych BOHATERÓW, którzy  ju¿ dawno powinni mieæ swoje trwa³e miejsce w
Historii. Mam na my¶li HENRYKA S£AWIKA, bohatera trzech narodów - polskiego,
wêgierskiego i ¿ydowskiego ! Ten patriota polski ze ¦l±ska w czasie II wojny
¶wiatowej by³ nie tylko wzorowym opiekunem tysiêcy polskich uchod¼ców cywilnych
na wyj±tkowo przyjaznych Wêgrzech i doskonale wspó³pracowa³ z Jozefem Antallem
seniorem, nazwanym przez naszych rodaków “Ojczulkiem Polaków”.  S³awik to
Cz³owiek, który przy pomocy Antalla oraz polskich i wêgierskich duchownych (wystawiali
fa³szywe metryki chrztu ¯ydom, niezbêdnych przy konspiracyjnym wyrabianiu im
nowych dokumentów na typowo polskie nazwiska) uratowa³ ponad 5 tysiêcy polskich
¯ydów ( ! ), a gdy pojawi³a siê taka potrzeba w³asne ¿ycie odda³, by uratowaæ
swego wêgierskiego Przyjaciela – Jozsefa Antalla i uratowa³, za¶ sam przez
Niemców zosta³ zamordowany 23 sierpnia 1944 roku w obozie koncentracyjnym
Mauthausen.

Po ponad 10 latach batalii o S³awika powoli zaczynamy go
wprowadzaæ do panteonu wielkich Polaków, choæ wci±¿ nie jest to, na co sw± jak¿e
szlachetn± postaw± i czynami zas³u¿y³. Tê dygresjê dedykujê Organizatorom i
Prelegentom Sympozjum i ¿yczê wytrwa³o¶ci w dalszych staraniach o godne miejsce
dla o. Dydaka i o. Topoliñskiego -

 

- GRZEGORZ £UBCZYK, b.
ambasador Polski na Wêgrzech   

 


Konferencia tisztelt szervezõi és résztvevõi,


-------------------------------------------------------------------


(Bogdan Adamczyk kezébe)

szívbõl gratulálok a konferencia tematikájához !

Olyan
személyek, mint KELEMEN DIDÁK és WOJCIECH TOPOLIÑSKI atyák érdemesek a
megemlékezésre és tevékenységük hirdetésére. Én magam tapasztaltam, hogy sokszor
mennyi fáradtságot követel bevezetni nemcsak a lengyel köztudatba az igazi
hõsöket, akiknek már rég méltó helyük kellene legyen a történelemben. Gondolok
itt HENRYK S£AWIK-ra, a három nemzet – lengyel, magyar és zsidó hõsére! Ez a
sziléziai lengyel hazafi a II. Világháború ideje alatt a baráti Magyarországon
sok ezer lengyel civil menekültnek volt oltalmazója, és kitûnõen dolgozott
együtt id. Antall Józseffel, akit a honfitársaink a „lengyelek apukájának”
szólítottak.  Ez az ember Antall József meg lengyel és a magyar papok
segítségével állítottak ki a zsidók számára fiktív keresztleveleket, melyek
nélkülözhetetlenek voltak az új dokumentumok kiállításában a tipikus lengyel
hangzású nevekhez. Így több mint ötezer lengyel zsidót mentett meg. És amikor
szükségessé vált a saját életét adta a magyar barátjáért, Antall Józsefért, 1944
augusztus 23-án a nácik megölték a Mauthausen-i koncentrációs táborban.

Tíz éves
harc után S³awikért lassan kezdjük õt bevezetni a nagy lengyelek panteonjába,
bár még mindig nincs azon a helyen amelyet nemes magatartása és tettei által
megérdemelne. Ezt a kitérõ gondolatot dedikálom a konferencia szervezõinek és
elõadóinak és kitartást kívánok törekvéseikhez, hogy Didák és Topolinski atyák
méltó helyüket foglalják el a köztudatban.

- GRZEGORZ £UBCZYK, Lengyelország
volt magyarországi nagykövete   


 SZANOWNI
PANIE I PANOWIE!

Serdecznie pozdrawiam pañstwo zgromadzone w Budapeszcie z
okazji miêdzynarodowego sympozjum naukowego na cze¶æ s³ugi Bo¿ego o. Kelemena
Dydaka i o. Wojciecha Topoliñskiego. W imieniu swoim i ca³ego naszego Zakonu
franciszkañskiego, do którego nasi dwaj bohaterowie nale¿eli, chcia³bym wyraziæ
uznanie i wdziêczno¶æ organizatorom i wyk³adowcom niniejszego sympozjum. Tym
bardziej, ze to dzisiejsze spotkanie to tylko cze¶æ wielu inicjatyw, których
celem jest krzewienie pamiêci o naszych zas³u¿onych ojcach. Jak wa¿ne jest w
dzisiejszym ¶wiecie mieæ przed oczami figury jak te, których czyny i decyzje
¶wiadcz± o sercach nie zapatrzonych do siebie ale nape³nionych po¶wiêceniem dla
dobra innych!

Wszystkim obecnym ¿yczê udanej pracy i bogatych owoców
tego spotkania. Niech przyk³ady ¿ycia o. Kelemena i o. Topoliñskiego nie zapadn±
w niepamiêæ, ale niech ¶wiêc± nam i przysz³ym pokoleniom!

Jestem uhonorowany, ze za po¶rednictwem o. Bogdana
Adamczyka mogê przekazaæ pañstwu wyrazy blisko¶ci duchowej i podziwu nad
zaanga¿owaniem, które wymaga na pewno niema³o trudu a osobistych wyrzeczeñ.
Dobry Bóg niech b³ogos³awi ka¿dego z osobna, i waszych bliskich, i odp³aci
wykonane dobro teraz i w wieczno¶ci! Szczê¶æ Wam Bo¿e!

o. Tomas Lesnak, kustosz
prowincjalny

  

TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!

Szeretettel
üdvözlöm önöket, akik Budapesten  a Kelemen Didák és Wojciecha Topoliñski atyák
tiszteletére szervezett konferencián gyûltetek össze. A magam és az egész
Minorita Rendünk részérõl, amelyhez ez a két hõsünk tartozunk, szeretném
kifejezni elismerésemet és hálámat a konferencia szervezõinek és elõadóinak.
Annál inkább, mert ez a találkozó csak része a sok kezdeményezésnek, melynek
célja a tiszteletreméltó atyák emlékének terjesztése. A mai találkozó azt is
mutatja, hogy mennyire fontos a mai világban a szemünk elõtt olyan példaképeket
tartani, mint õk, akiknek tettei és döntései tanúságot tesznek nem befelé
forduló szívekrõl, hanem a mások szolgálatáért feláldozott szívekrõl.

Minden
jelentkezõnek kívánok sikeres munkát és a találkozó gazdag gyümölcseit. Kelemen
Didák és Topoliñski atyák életpéldája ne menjen feledésbe, hanem világosítson
nekünk és a következõ nemzedékeknek.


Megtisztelve érzem magam, hogy Bogdan Adamczyk atya által küldhetem önöknek a
lelki közelség jelét és csodálatot az elkötelezettségrõl, amely bizonyára sok
fáradtságot és lemondást jelent. Jóságos Isten áldjon meg mindenkit külön-külön,
a közelállókat és hálálja meg az elvégzett jót most és az örökkévalóságban!
Isten fizesse meg!

Tomas Lesnak OFM Conv., tartományi
kustosz



Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Konferencia elõadóit és résztvevõit,
külön köszöntöm Dobos Marianne asszonyt, akinek áldozatos munkájával
létrejöhetett ez a fontos összejövetel.

Tisztelt
Megjelentek!


Önmagában érték és jelentõsége van annak, hogy a szélesebb közvélemény is
megismerkedhet Kelemen Didák magyar és Wojciech Topolinski lengyel minorita
szerzetesek életével, munkájával és a keresztény hitért tett áldozatukkal.

Egyfelõl
nagy jelentõsége van annak, hogy felmutassuk újra és újra a keresztény értékek
és életfelfogás melletti kiállásunkat, egy olyan korszakban, amikor Európában
sajnálatos módon visszaszorulóban van a kereszténység, visszaszorulóban vannak a
keresztény erkölcsi és emberi magatartásmódok, háttérbe szorul a szegények
melletti kiállás, a szolidaritás, a humanizmus és a szeretet, s helyüket egyre
inkább átveszi az individualizmus, az egoizmus és a szûkkeblû elitizmus.
Európának újra a kereszténység és Jézus felé kell fordulnia, ez az egyetlen
módja annak, hogy Európa magához térjen, gyökerei felé forduljon vissza, s
ezekbõl merítve legyen képes élhetõ életet teremteni az öreg kontinensen és a
világban.


Másfelõl, Kelemen Didák és Wojciech Topolinski példája számomra arról is szól,
hogy a keresztény ember nem passzív és visszahúzódó, hanem cselekvõ, hitéért
kiálló és áldozatot hozó lény. A kereszténység nem beletörõdõ a világon
változtatni akaró ember vallása és hite. Ezt kell visszahoznunk a 21. században,
mert a világ jelenlegi válságára az egyetlen felelet a keresztény életszemlélet,
a kereszténység részvétele a közéletben és annak aktív alakítása.

Ne
feledjük: Jézus is elküldte a tanítványait a világ minden tája felé, hogy
terjesszék a hitet, az erkölcsöt és a szeretetet. Jézus elküldte Kelemen Didákot
és Wojciech Topolinskit is, és õk teljesítették a küldetésüket.

Jézus ma
is ezt várja tõlünk.

Köszönöm
és tartalmas, izgalmas konferenciát kívánok mindnyájuknak!

Fritz Tamás
politológus