A magyar tudomány nemzeti büszkeségünk tárgya. Soroljuk, bár név szerint kevesen, Nobel díjasainkat, de nem tesszük hozzá, hogy egyetlen kivétellel nem itthon elárt eredményekkel érték el a kitüntetõ díjat. És akkor itt van a világ egyetemeinek rangsora.
Surján László
A
mindenséggel mérd magad
A
magyar tudomány nemzeti büszkeségünk tárgya. Soroljuk, bár név szerint kevesen,
Nobel díjasainkat, de nem tesszük hozzá, hogy egyetlen kivétellel nem itthon
elárt eredményekkel érték el a kitüntetõ díjat. És akkor itt van
világ egyetemeinek rangsora.
Persze ez az írás nem a tanuljunk meg kicsinek lenni ostobaságát hirdeti. Talán
épp ellenkezõleg. Ám a naggyá levés kiindulópontja a helyes önértékelés, az
okos, az elérhetõ legnagyobbra való törekvés, és az onnan azonnal még feljebbre
vágyás.
Ezek elõrebocsátása után nézzük, hogy az egyetemek rangsorolásában hol tartunk.
Elsõ tétel: nem vagyunk bent az elsõ százban. Ott 41 európai egyetem van, az USA
28 egyeteme, Ázsia 17 egyeteme, Ausztrália 9 és Kanada öt egyeteme mellett.
Száz, viszonylag nagy szám. Ha az elsõ ötvenet nézzük, ott 18 van az USA-ból, és
csak 15 Európából.
Még
erõsebb az amerikai dominancia, ha az elsõ tízet vizsgáljuk. Hatot õk visznek
el, négyet az angolok. Teljes angolszász dominancia.
A
régi „legyõzhetetlen béketábor” nem büszkélkedhet. A Lomonoszovnak sikerült
elcsípnie a 114. helyet, ami komoly teljesítmény, ha azt vesszük, hogy Varsó a
335. a sorban, a szegedi egyetem a már nem is részletezett 551-600 sávban, az
ELTE és a debreceni egyetem pedig a 601-650 közötti sávban tartózkodik.
Jegyezték még a Corvinust, de csak a 701-nél magasabb pontszámúak között, ahol
szintén nincs konkrétabb sorszám.
Nem
vagyok boldog. Lehet persze vitatni, hogy a sorrendet kialakító szempontrendszer
mennyire objektív, de a hátsó sorokból menetelve az ilyesminek nincs sok
értelme.
Második tétel: Európa nincs megalázó helyzetben, az elsõ százból negyvenegy hely
szép teljesítmény. Az más kérdés, hogy az ezen egyetemeken, meg az elsõ százba,
akár az elsõ ötszázba be sem férõ egyetemeken kiképzett emberek miért mennek
igen nagy számban át a tengeren, s miért az USA, és miért nem Európa
felvirágoztatásán dolgoznak. Ha ezen változtatni akarunk, márpedig akarunk,
akkor Navracsicsnak igen sok dolga lesz.
Harmadik tétel: magyarként van mozgásterünk. A fenti sorrend általános, ha
tetszik, összegyetemi értékelés. Létezik elemzés kari bontásban. Itt elõrébb
vagyunk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem a 253 helyen áll, s ami még
biztatóbb: egy év alatt száz hellyel jött feljebb.
Hátha a többi egyetemünk is követi a példát. József Attila erre ösztönzött.
Fogadjunk szót neki.