„

Az Unió gazdasági kormányzási rendszerében a gazdasági és pénzügyi válság által felfedett hiányosságokra válaszul az EU számos intézkedést hozott a gazdasági kormányzás megerõsítése, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében.

Elég hatékony-e az uniós
gazdaságpolitikai koordináció?

Az Unió gazdasági kormányzási
rendszerében a gazdasági és pénzügyi válság által felfedett hiányosságokra
válaszul az EU számos intézkedést hozott a gazdasági kormányzás megerõsítése, a
gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében. Ezen erõfeszítések között
központi jelentõséggel bírnak az ún. hatos, illetve kettes csomag néven ismert
jogalkotási csomagok, amelyek felülvizsgálatáról a mai napon tartottak vitát az
Európai Parlamentben. A pénzügyi és gazdasági válság, valamint a tagállami
államháztartásoknak a válság miatt megemelkedett hiánya és adóssága ugyanis
szükségessé teszi a Stabilitási és Növekedési Paktum alapvetõ reformját, mind a
prevenciós, mind a korrekciós elõírásait beleértve.

A gazdasági kormányzás kérdése
alapvetõ ütközést jelent a szigorú költségvetési fegyelmet támogató és a
gazdasági válság miatt a költségvetési deficit terén rugalmasabb tagállamok
között. Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az EP fideszes alelnöke szerint a
felülvizsgálat több okból is rendkívül idõszerû. A plenáris vitával kapcsolatban
rámutatott: a felülvizsgálat keretében mérlegelt legfõbb kérdés, hogy a hatos és
a kettes csomag által 2011-ben és 2012-ben bevezetett szabályok milyen mértékben
voltak eredményesek; mennyire járultak hozzá a tagállamok gazdasági
teljesítményének tartós konvergenciájához; továbbá sikerült-e ezzel párhuzamosan
eleget tenni az átláthatóságra, a hitelességre és a demokratikus
elszámoltathatóságra vonatkozó szigorú követelményeknek. "A jelenlegi
rendszerben egyes párhuzamosságok is észlelhetõk, melyek szintén indokolttá
teszik a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályok kiigazítását, így növelve
azok hatékonyságát" – tette hozzá a néppárti politikus.

A fideszes EP-képviselõ
szerint egy megújított keret összességében hatékonynak bizonyulhat a
költségvetési felügyelet megerõsítése tekintetében, és ezáltal eredményesen
segítheti a tagállamokat az államháztartásuk megszilárdítása érdekében. A
szabályokat csak 2011 óta alkalmazzák, és a hozzájuk köthetõ eredményeket ezért
nehéz elkülöníteni egyéb befolyásoló tényezõktõl, az elsõ tapasztalatok mégis
arra engednek következtetni, hogy az uniós költségvetési szabályok megújítása
érdemben járulhat hozzá a tagállamok jövõbeni felelõs gazdálkodásához.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó
emlékeztetett: 2013-ban Magyarország mintegy kilenc év után kikerült a
túlzottdeficit-eljárás alól. Ezzel a teljesítménnyel Európa legjobbjai közé
kerültünk, abba a 12 tagú csoportba, amely tartósan 3% alatt tartja a hiányt, s
e teljesítmény jó példa lehet a többi tagállam számára is. Ezzel szemben Európa
– különösen Franciaország és Olaszország - súlyos adósságba verte magát a
gazdasági válság elleni küzdelemben. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az Európai
Unióban a 2011-ben elindított intézkedések nem voltak képesek a foglalkoztatási
rátát (68%) érdemben növelni, míg például Magyarország kis, megfeszített
lépésekkel 2010 óta folyamatosan növeli azt: 60,4%-ról 63,2%-ra nõtt ez a
mutató. „A számok és a tények azt mutatják, hogy Magyarország jó úton jár.
2010-ben a magyar kormány szinte reménytelen helyzetben kezdte meg a munkáját.
Ezt a negatív trendet sikerült a Fidesz kormánynak köszönhetõen megfordítani,
melynek következtében ma Magyarország az Európai Unió egyik legstabilabb és
legjobb növekedési kilátásaival rendelkezõ tagállama” – hívta fel a figyelmet a
néppárti politikus.