"Regõczi István atya egész életében a Gondviselés útjait járta. Nehéz és küzdelmes, másokért számtalan áldozatot vállaló életének mintegy jelmondatát választottam címül: „Emmánuel: velünk az Isten”. S ha az Isten velünk, akkor minden kereszthordozásunkban mellettünk áll." - Dobos Marianne írása.
Dobos Marianne
"Emmánuel:
velünk az Isten"
Regõczi István atya egész
életében a Gondviselés útjait járta. Nehéz és küzdelmes, másokért számtalan
áldozatot vállaló életének mintegy jelmondatát választottam címül: „Emmánuel:
velünk az Isten”. S ha az Isten velünk, akkor minden kereszthordozásunkban
mellettünk áll. Gondviselése soha nem késik, legfeljebb egy negyedórát. Azt is
csak azért, hogy próbára tegye hitünket, belé vetett bizalmunkat, felebarátaink
iránti szeretetünket. A Karácsony nem csupán az ünnepre korlátozódott számára,
de szívében minden nap Karácsony volt, mert minden nap újra és újra született
szívében Jézus.
Ezt az üdvözletet 2005-ben
Karácsonyra kaptam tõle. A tizenhetedik évfordulója volt annak, hogy megjelent,
majd 80 ezer példányban el is fogyott Az Isten vándora címû kötet, melyet
én szerkesztettem és rendeztem sajtó alá. Vittem 1988 Karácsonyára Szent II.
János Pálnak ajándékul. Egyenesen a nyomdából hozták éjszaka a repülõ indulása
elõtti percekben, meg is érkezett a sebtiben kézzel kötött három legelsõ
példány.
S ahogyan most, az Adventben
nézegettem a rég kapott képet, feltûnt, hogy a fotót Bágya Ferenc készítette.
Immár õ is a második Karácsonyon, az égben dicsõíti Istent.
Hiszen
Szent Pál szavával szólva: „Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.”
A kis kártya számomra most, és
továbbítom is mindannyiunknak, személyes, baráti üdvözlet az örökkévalóságból!