Ferenc pápa alapvetõnek tartja nemcsak a múlt hagyományát a kontinens társadalmának és kultúrájának kialakításában, hanem a kereszténység jelenlegi és jövõbeli hozzájárulását Európa növekedéséhez
Surján László
Európa reménye V.
Ferenc pápa alapvetõnek tartja nemcsak a múlt hagyományát a kontinens
társadalmának és kultúrájának kialakításában, hanem a kereszténység jelenlegi és
jövõbeli hozzájárulását Európa növekedéséhez
A
pápa felfogása szerint az Egyház hozzájárulása az európai folyamatokhoz nem
jelent veszélyt az államok szekuláris volta számára és nem szünteti meg az
Európai Unió intézményeinek függetlenségét. Mindössze gazdagításról van szó.
Hiszen olyan eszmék alakították Európát mint a béke, a szubszidiaritás, a
kölcsönös szolidaritás, az emberi személy méltóságát tisztelõ humanizmus. Ferenc
pápa kifejezte a Vatikán készségét az érdemi dialógusra. A pápa meg van gyõzõdve
arról, hogy az az Európa, amelyik képes felismerni vallási gyökereit és
megragadja annak gyümölcseit és lehetõségeit, sokkal immúnisabb lesz a ma sajnos
terjedõ extrémizmussal szemben. Ez utóbbi ugyanis abból az eszmei vákuumból
fakad, amit a nyugati világban látunk, ahol az emberek elfeledkeztek Istenrõl.
Az
Európai Unió mottója: Egység a különbözõségben. Az egység nem azonos a
politikai, gazdasági kulturális élet illetve a gondolkodásmód azonosságával. Ez
az egység gazdagodik tagjai különbözõségébõl, mint egy család, amelyik akkor
teljesedik ki, ha mindenki saját személyiségével vesz részt az életében.
[Folytatjuk]
{mos_ri}