Ferenc pápa szerint tisztelni kell az Európai Uniót, hiszen a szolidaritás és a szubszidiaritás elvére alapul, haladását pedig a kölcsönös bizalom teszi lehetõvé.
Surján László
Európa reménye VI.
Ferenc pápa szerint tisztelni kell az Európai Uniót, hiszen a szolidaritás és a
szubszidiaritás elvére alapul, haladását pedig a kölcsönös bizalom teszi
lehetõvé.
A
kölcsönös bizalom az Európai Közösség megszületésének kulcseleme volt. A szén és
acélközösség jelentõségét manapság gyakran a kölcsönös anyagi elõnyökben látják.
Alighanem fontosabb volt ennél, hogy meggyõzte a németeket és a franciákat, hogy
a másik nem háborúra készülõdik, azaz a piac egyesítése bizalmat teremtet.
Nagyon örülök, hogy Ferenc pápa fontosnak tartotta a kölcsönös bizalmat, mint az
európai intézmények egyik alapját megemlíteni. A Kárpát-medencében lévõ
feszültségek a bizalomhiány miatt nem tudnak megoldódni. De a régi tagállamok
már rég elfelejtették a maguk fél évszázaddal ezelõtti problémáit és nem volt
kedvük a mieinkkel bíbelõdni. A szõnyeg alá söprés azonban soha nem tartós
megoldás. A pápa beszéde felhívja a figyelmet a bizalom fontosságára,
megteremtése azonban ránk marad, s nehezebb lesz, mint a példának tekintett
francia-német relációban.
A
szén és acélpiac egyesítése után lényegében mindenre kiterjedõ a mai közös piac,
ami viszont roppant veszélyes a gyengébbekre nézvést. Ha egy egységes tömbön
belül egyes régiók mindig jól, mások meg rosszul járnak, akkor biztosra
vehetjük, hogy a tömb egysége nem lesz hosszú életû. Ezért létezik az un.
kohéziós politika, amely a tehetõsebb államok pénzén a fejletlenebbek
felzárkózását segíti elõ. Régiónkban a fejlesztések majd száz százaléka az Unió
kohéziós politikája révén valósul meg. A pénzügyi, gazdasági krízis
meggyengítette a gazdagabb államokat is, akik egyre szûkebbre vennék az efféle
támogatásokat. Fontos része a pápai üzenetnek, hogy kiemelte a szolidaritást.
A
harmadik elv a szubszidiaritásé, ami a tagállamok függetlenségének, sajátos
jellegük megmaradásának záloga. Ebben a vonatkozásban annyit jelent, hogy csak
olyan döntéseket lehet és szabad központilag meghozni, amelyek nemcsak kölcsönös
elõnyökkel járnak, hanem tagállami szinten ki sem vitelezhetõk.
Ferenc pápa nem fogalmazott fenyegetõen, de szavaiból világos: a szolidaritás, a
szubszidiaritás és a kölcsönös bizalom nélkül az európai intézmények nem
mûködhetnek. Ebbõl mindenki érthet.
[Folytatjuk]
{mos_ri}