Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt elsõ századi zsinagógában – közölte a Háárec újság honlapja alapján az MTI.

Jézus korabeli zsinagógát tártak fel Izraelben

Akár Jézus is
prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt
elsõ századi zsinagógában – közölte a Háárec újság honlapja alapján az MTI.

A véletlenül megtalált zsinagóga története
úgy indult, hogy a katolikus Krisztus Légiója Kongregáció megvásárolt négy
egymás melletti telket a Galileai-tenger, izraeli nevén a Kinneret nyugati
partján az egykori Magdala városnál, hogy zarándokszállást, több felekezetet
szolgáló kápolnát, vendéglõt és nõknek menedékhelyet építsen rajta. Azért
errefelé, mert a keresztény hagyomány szerint Jézus ezen a vidéken töltötte
élete legnagyobb részét.

Mégsem indulhatott meg az építkezés, mert
az izraeli törvények szerint a földmunkák megkezdése elõtt régészeti
feltárásokat kell végezni. A régészek ezért kivonultak erre a területre, és
munkájuk nem volt felesleges, mert egy idõszámításunk szerint elsõ századi
zsinagóga maradványaira bukkantak.

Ebbõl a korszakból Izraelben és az egész
világon eddig összesen hét zsinagógát találtak, de az ír származású Eamon Kelly,
a jeruzsálemi Miasszonyunk Pápai Intézet helyettes vezetõje szerint ez az
egyetlen, amelyben Jézus minden bizonnyal járhatott és prédikálhatott, s ezért
különösen fontos mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek.

Az építmény elsõ, kezdetlegesebb
szerkezetét a régészek szerint idõszámításunk szerint 1-ben építették, majd
40-ben díszesebbé, jelentõsebbé építették át. Abban a korban az idõszámításunk
szerint 20-ban alapított Tiberias nevû város elõtt a szomszédos Magdala, Mária
Magdaléna szülõhelye volt az egyetlen nagyobb település a Galileai-tó nyugati
partján, s ezért az Újtestamentum szerint ezen a környéken tanító és prédikáló
Jézus – véli Kelly – minden bizonnyal meglátogatta zsinagógáját.

A korabeli Magdala, vagy görög nevén
Magadan a Via Maris, egy fontos kereskedelmi útvonal mellett volt, amely a
Földközi-tengertõl indult és Galileán át elvezetett egészen Egyiptomig vagy
Szíriáig. „Okos rabbi volt, tudta hová tegye az üzletét” – vélekedik Kelly. „Ha
valaki Názáretbõl a Betsaida vagy Kapernaum nevû halászfalvakba tartott, el
kellett haladnia erre” – tette hozzá.

Máté evangéliuma említi ezt a helyet
(15,39): „Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére
ment”. Az õsi zsinagóga közepén egy faragott mészkõ áll, ahol valószínûleg
egykor a tórát olvasták a helyiek. Dombormûve a valaha talált legrégebbi kõbe
vésett menóraábrázolás.

Kelly szerint annak idején ha egy idegen
rabbi, egy új prédikátor jött a városba, akkor bizonyosan a zsinagógában
fogadták, ugyanis akkoriban ezek az építmények nemcsak imádkozásra szolgáltak,
hanem afféle közösségi házak is voltak, ahol a helyiek összegyûlhettek.

A régészek úgy vélik, hogy idõszámításunk
szerint 67–68-ban, az elsõ zsidó háború idején a rómaiak lerombolták az
épületet. A zsinagógán kívül ezen a helyen horgászok medencéit és rituális
fürdõt is találtak, de tovább ásnak, és folyamatosan kerülnek elõ egy elsõ
századbeli városka újabb és újabb maradványai.

Közben a Krisztus Légiója Kongregáció már
felépítette a kápolnát, épül a szálláshely és a vendéglõ is. A már feltárt
részeket májusban megnyitották a nagyközönség elõtt, és eddig ötezren látták a
zsidók és keresztények számára egyaránt fontos leleteket. „Ez itt egy olyan
hely, amely segít megérteni, mi a közös bennünk” – vélekedik Eamon Kelly a
Háárec honlapján olvasható cikkben.

Fotó: Haaretz.com/Magyar Kurír