A legtöbbet olvasott szentírási helyekrõl I.


Gondolnád, hogy az angol nyelvterületen másodpercenként két szentírási idézet indul útjára twitteren, facebookon, sms-ben vagy éppen emailben? Ha megérint egy-egy mondat, nem kellene-e neked is továbbadnod?


Surján László

A
legtöbbet olvasott szentírási helyekrõl I.


Gondolnád, hogy az angol nyelvterületen másodpercenként két szentírási idézet
indul útjára twitteren, facebookon, sms-ben vagy éppen emailben? Ha megérint
egy-egy mondat, nem kellene-e neked is továbbadnod?


Mindannyian tudjuk, hogy az internet olyan dolgokra képes, amelyek korábban
elképzelhetetlenek voltak. Régen tudni lehetett, hogy melyik könyvet vásárolják
a legtöbben az emberek. A vallásgyakorlás hanyatlása idején is a Biblia állt az
elsõ helyen. Egy könyv megvásárlása viszont nem garancia az olvasására.
Napjainkban azonban új lehetõségek nyílnak. Rendelkezésre áll az angol nyelvû on
line Biblia, amelynek olvasottságáról is meglehetõsen pontos adatok nyerhetõk.

A
christianitytoday.com oldalon ismertetik azt a felmérést, amely a leginkább
népszerû bibliai helyekrõl szól. A népszerûség két külön vizsgálatot jelent. Az
egyikben azokat a szentírási helyeket keresték, amelyeket a legtöbben jelöltek
meg maguknak, illetve osztottak meg másokkal. A másik felmérés pedig a
legtöbbször keresett részeket ismerteti.

A
legtöbbször megjelölt, illetve továbbküldött helyeket a leginkább olvasottaknak
nevezem, a másik csoport elnevezése könnyû: ott a legtöbbször keresett
szentírási helyekrõl beszélhetünk.

Az
2014-ben legtöbbször olvasott mondat a Bibliában a Rómaiakhoz írt levél 12,2:
„Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok
át,
hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves elõtte
és mi a tökéletes.”

Ma
a világ erõs nyomást gyakorol ránk, elõírná, hogy milyen szavakat használjunk,
hogy beszédünk, gondolkodásunk politikailag korrekt legyen. Hogy ennek a
korrektségnek mi a mércéje, azzal persze adós ez a PC világ. A keresztényeknek
nagy elõnye és nagy hátránya is, hogy nem akarnak okvetlenül belesimulni a
korszellembe, más a mércéjük: Isten akarata. Ennek elõnye nyilvánvaló, a
hátránya pedig az, hogy Isten maga közvetlenül nem szól hozzánk, s a tanítását
közvetítõ papok sem tukmálják ránk, hogy mi a kedves Isten elõtt. Ez
mindannyiunknak személyes feladata és szabad döntése. Bezzeg a „világ” ezer
csatornán át követeli rajtunk a politikailag korrektséget. Nem kell gondolkodni,
nem kell fürkészni, hogy mi a helyes, elég, ha úszunk az árral.

Az
elemzés a YouVersion internetes Bibliájának használatára támaszkodik. 65 millió
felhasználóról van szó, akik másodpercenként kétszer küldtek szentírási
szövegeket twitteren, Facebookon, e-mailen sms-ben.

A
második helyezett a Filippieknek írt levél 4. fejezetének 8. verse: „testvéreim,
arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami
ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.”


Érdekes, ez a mondat is a gondolkodásunkról szól. Mintha az emberek valamiféle
keresztény agykontroll iránt érdeklõdnének. Ezen lehet mosolyogni, de nem
érdemes. A dolog lényegét egy régi cserkésztörténet mutatja meg. Egy városi és
egy falusi gyerek együtt sétálnak az erdei úton, esõ után. Az út végén a falusi
gyerek cipõje, nadrágja tiszta, a városi nyakig sáros. Hogy lehet ez, kérdezi a
városi. Egész úton arra figyeltem, hogy hova ne lépjek, mégis csupa sár lettem.
Én is egész úton figyeltem, mondja a barátja, de én arra, hogy hová lépjek.
Irányuljanak hát gondolataink az igazra, tisztességesre, s akkor cselekedeteink
is ennek megfelelõek lesznek.


Hatalmas a nyomás, hogy a vallással kapcsolatos gondolatok beszoruljanak a
magánélet korlátai közé. A sok emberhez eljutó szentírási idézetek ezzel
ellentétesek. A hitnek ez a megvallása összhangban van az emberi jogok egyetemes
nyilatkozatával. Jogunk van a közbeszéd részévé tenni a Biblia üzenetét. Élünk-e
ezzel?