„
Kósa Ádám fideszes EP-képviselõ, akinek anyanyelve a magyar jelnyelv, az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén olasz jelnyelven szólalt fel. A különleges hozzászólás jelképes értelmû volt: Kósa az olasz jelnyelv hivatalos elismertetéséért emelt szót.
Olasz jelnyelven szólalt fel Kósa Ádám az
EP plenáris ülésén
Kósa Ádám fideszes EP-képviselõ, akinek
anyanyelve a magyar jelnyelv, az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén
olasz jelnyelven szólalt fel. A különleges hozzászólás jelképes értelmû volt:
Kósa az olasz jelnyelv hivatalos elismertetéséért emelt szót.
Az olasz jelnyelv (Lingua dei Segni Italia,
LIS) hivatalos elismertetéséért folyó küzdelemben Kósa már hosszabb ideje aktív.
Idén januárban Rómában olasz kormányzati tisztviselõkkel tárgyalt és az olasz
parlamentben rendezett magas szintû konferencián is felszólalt, példaként
állítva Magyarországot, ahol az Alaptörvény a magyar kultúra részeként védi a
magyar jelnyelvet. Az EP plénuma elõtt Kósa ma szolidaritása jeléül használta az
olasz jelnyelvet, hogy ezzel biztosítsa támogatásáról azt a több, mint hatezer
olasz siketet, akik november 20-án Rómában azért vonultak utcára, hogy a LIS
elismerését követeljék Matteo Renzi kormányától.
Kósa emlékeztetett: a jelnyelv elismerése
területén hazánk Európa élvonalába tartozik, amelyben vitathatatlan szerepe van
a civil szférának. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ugyanis aktívan
hozzájárult ahhoz, hogy a magyar törvényhozásban már 2009-ben törvény szülessen
a jelnyelv használatáról. Európai parlamenti képviselõként pedig Kósa saját,
óriási többség által támogatott, a fogyatékos emberek mobilitásáról és
befogadásáról szóló jelentésével az európai politika napirendjére is felvetette
a jelnyelv használók ügyét.
A néppárti politikus egyben utalt arra, hogy
Magyarország a fogyatékossággal élõ emberek elõtti infokommunikációs akadályok
lebontásában is élen jár. Hazánkban idén március óta elérhetõ a KONTAKT
tolmácsszolgáltatás, amely a siket és nagyothalló személyeket kapcsolja össze
online videó alkalmazás segítségével halló embertársaikkal, így elõbbiek
társadalmi befogadása mindennapi valósággá válik. A JelEsély program révén pedig
az MTA Nyelvtudományi Kutatóintézetében egyedülálló nyelvtudományi kutatás
zajlik a jelnyelv egységesítése és közoktatásban való széleskörû bevezetés
érdekében. „Magyarország jó úton halad afelé, hogy hazánkban minden siket és
súlyosan nagyothalló ember elõtt megszûnjenek azok a társadalmi akadályok,
amelyek eddig különösen az oktatásban és a munka világában tapasztalhatóak
voltak” – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.
Háttér: A jelnyelvek, amelyeket szerte
az Unióban legalább egymillió ember használ anyanyelveként, jelentõs helyet
foglalnak el az Európai Unió gazdag nyelvi palettáján, de csak néhány tagállam
ismeri el saját nemzeti jelnyelveit alkotmányos szinten: Magyarország (2012 óta)
Finnország (1995 óta), Portugália (1997 óta) és Ausztria (2005 óta). Belgium
holland és francia nyelvû közösségeiben, valamint Dániában, Németországban,
Görögországban, Írországban, Lettországban, Norvégiában, Szlovéniában,
Svédországban és az Egyesült Királyságban a jelnyelveket egyéb intézkedések és
törvények által ismerték el hivatalos nyelvként. Ezzel szemben az olasz
jelnyelvet egyelõre csupán területi nyelvként fogadják el, sõt még arra is
vannak törekvések, hogy ne is nyelvnek, hanem egyszerû „kifejezésmódnak”
tekintsék. A Kósa Ádám által kezdeményezett Brüsszeli Deklaráció, melyet
2010-ben valamennyi európai siket szövetség ünnepélyes keretek között írt alá az
Európai Parlament épületében, rögzíti, hogy a jelnyelv használatához való jog
elidegeníthetetlen alapvetõ emberi jog.