Járvány és fohász

Surján László gondolatai a budai Szentháromság-szobrok kapcsán

Surján László

Járvány és fohász

Gondolatok a budai
Szentháromság-szobrok kapcsán

Karl Rahner a
Szentháromságról írt tanulmányában rámutatott, hogy a kereszténységünk annyira
monoteista, hogy szinte észre sem vennénk, ha a Szentháromság tanát kiiktatnánk
a hitünkből. Úgy vagyunk vele, hogy „csak” hisszük, hiszen érteni nem tudjuk,
így azután az imaéletünkben sincs kiemelt szerepe. 

Nem volt ez mindig így,
hiszen az ország tele van Szentháromság-szobrokkal. Ezek felállítására eleink a
nagy járványok idején tettek fogadalmat. Most, a távolról sem olyan pusztító, de
a gyógyítás hiánya miatt mégis a régi járványokkal vetekedő veszedelem idején,
nem kellene a korábbinál nagyobb figyelemmel fordulni a Három-Egy Isten felé?

A
dogmatikai levezetések nem ragadják magukkal korunk racionalista emberét, de ne
feledkezzünk meg arról, hogy a misztikum ma is sokakat vonz, sőt nem egy esetben
a kereszténységtől távol keresik forrásait. 

Talán nem felesleges
felidézni a budai Szentháromság téren álló Szentháromság-szobor történetét. A
teret magát közvetve a törököknek köszönhetjük: korábban a Mátyás-templom egy
keskeny utca egyik épülete volt. Csak 1686-ban, Buda visszafoglalása után,
amikor sok ház megsérült, alakították ki a templomra rálátást is biztosító
teret. Alig takarodott ki a török és kezdett benépesülni a budai Várnegyed,
pestisjárvány tört ki. 1691-ben a polgárok fogadalmat tettek, hogy a járvány
elmúltával hálából Szentháromság-szobrot állítanak. Négy évvel később lett ebből
hivatalos határozat.

Emeljük ki a hála jelleget, ami a keresztény életnek nagyon fontos, de mintha
jelenleg szintén elfelejtett eleme lenne.

Azon is elgondolkodhatunk,
hogy a közvetlen életveszéllyel járó járványtól való megszabadulás késztetett a
hála szoborba formálására, s nem a másfél évszázados török uralom alóli
felszabadulás. Az építkezést nem kapkodták el, csak 1700-ban helyezték el az
alapkövet. Ceresola Vereio építész és Ferretti Bernát kőfaragó
alkotása 1706-ban készült el. Az eredeti szobornak négy mellékalakja volt: Szűz
Mária és Szent József, valamint Szent István és Szent Imre.
Ezeket 1707 tavaszára készítette el Johann Hölbling építőmester. 

Egy szobor szemet-lelket
gyönyörködtet, viszont nem csodaszer. Így azután nem védte meg a budaiakat az
újabb járványtól, ami 1709-ben ki is tört. Eleink józan értelmességgel
reagáltak; nemhogy haszontalannak nyilvánították volna a szobrot – tudták, hogy
nem pogány amulett –, hanem a magisztrátus egy nagyobb, még szebb szobrot
rendelt, de a régit is megőrizte, oly módon, hogy 1712-ben Újlakra vitték. Ma is
ott áll a Zsigmond téren. Helyén 1713-ban állították fel a több mint 14 méter
magas új alkotást, Ungleich Fülöp és Hörger Antal alkotását. Buda
1945-ös ostroma során a szobor jelentősen megsérült, csak Ungleich Fülöp
alkotása, a csúcson álló Szentháromság-szobor maradt épen.

A Hörger-féle szobrok és
domborművek viszont annyira megrongálódtak, hogy megjavításukra gondolni sem
lehetett. Búza Barna szobrászművész rekonstruálta azokat, hűen követve az
eredetit. Érdekes, hogy az oszlop kiknek állított még emléket: Szűz Mária, Szent
Sebestyén, Szent Rókus, Xavéri Szent Ferenc, Szent József, Szent
Ágoston, Keresztelő Szent János, Nepomuki Szent János és Szent
Kristóf.

Véletlen volna, hogy a kuruc
idők múltán a magyar szentek már nem kerültek fel a négy helyett kilenc alakos
új oszlopra? A nemzeti érzelem számára némi elégtétel, hogy

az
oszlopon eredetileg szereplő három címer közül Magyarországé és Budáé ma is
megvan, de a császári címert nem rekonstruálták.

Szerte az országban megannyi
Szentháromság-szobor található. Most, a járvány újabb támadása idején nem
volna-e időszerű például az egyik vasárnapi mise után körmenetben felkeresni,
hogy ott közösen fohászkodjunk az Úristenhez betegeink meggyógyulásáért, a
járvány megszűntéért?

Budapesten akár kisebb
zarándokút is lehetne az újlaki régitől a Várban álló új Szentháromság-szoborig.
Őseink áhítatához kapcsolódva fohászkodhatnánk a jövőért.

A szerző további
írásait, nyilatkozatait ide
kattintva olvashatja.

Kiemelt képünkön a
Szentháromság-szobor, a róla elnevezett téren 2020 márciusában.
Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

forrás:

vasarnap.hu