Magyar identitás, magyar tradíció


"A Cédrus Művészeti Alapítvány Mi Magunk – magyar identitás, magyar tradíció című tanulmánykötetét a Magyarságkutató Intézetben 2020. szeptember 8-án mutatták be. A zárt körben megtartott könyvbemutatót élőben közvetítették az interneten, remélhetőleg hamarosan újra nézhető lesz, a bemutató ugyanis önálló érték lett, nem csupán a kiadvány ismertetése."

Surján
László

Magyar
identitás, magyar tradíció

A Cédrus
Művészeti Alapítvány Mi Magunk – magyar identitás, magyar tradíció című
tanulmánykötetét a Magyarságkutató Intézetben 2020. szeptember 8-án mutatták be.
A zárt körben megtartott könyvbemutatót élőben közvetítették az interneten,
remélhetőleg hamarosan újra nézhető lesz, a bemutató ugyanis önálló érték lett,
nem csupán a kiadvány ismertetése.

E
hatalmas műnek az ismertetése egyébként lehetetlen. Egy hatodfélszáz oldalas
kötet, amelynek minden írása érték, és a befogadótól komoly elmélyedést kíván,
nem tűrne meg egy a szerzők és szerkesztők szédelgő feldicséréséből álló
ismertetésnek látszó üres írást.

A
Napút folyóirat – sajnos gyér számú - olvasói részben már ismerhetik a kötet
tartalmát, mert az ez évi első szám ugyanerről a témáról szólt, s az ott
megjelent tanulmányok helyet kaptak ebben a kötetben is.

Ezt
a kötetet szeretném ott látni minden honfitársam könyvespolcán. Ha azon csak a
Biblia árválkodik, akkor is. Ennek érdekében most nemcsak hírt akarok adni
arról, hogy a kötet megjelent, hanem kedvet akarok csinálni az olvasásához.


Miért? Ez a könyv gyökereket ad egy szélfútta világban. Gyökerek nélkül pedig a
viharokat túlélni nem lehet. Az érdeklődés felkeltésének talán az a legjobb
módja, ha néhány idézetet villantok fel, amelyek elgondolkodtatják az embert.


Toót-Holló Tamás írta: „…fedezzük fel magunkat abban a hitünkben: hogy ami
összetartozik, az előbb vagy utóbb újra összenő.”
Kezdjük tehát az
összetartozást először nemzeti alapon, majd mindazokkal, akiknek ősei a
mieinknek polgártársai voltak. Hogy ez az összenövés milyen lesz? Bízzuk ezt a
jövőre, tudván, hogy az új bornak új tömlőre van szüksége.

A
nemzetállam fogalma sokunk szívéhez közel áll. Amíg bele nem gondolunk a
valóságba, például abba, hogy alig van olyan államalakulat, ahol az országhatár
és a nemzet határa egybe esik. Papp Endre Joó Tibort idézve egy komoly veszélyt
említ: „Amikor a nemzeti mibenlétet eloldották a szellemtől és az
életformától, s hozzákötötték a származáshoz, nyelvhez, népiséghez, a magyar
nemzetnek, mely szellem és életforma által különböző származású, nyelvű,
népiségű elemeket egyesített, szükségszerűen szét kellett robbannia.
” Sajnos
ez már nem veszély, hanem magyarázat. De talán egyben kivezető út is.


Döbrentei Kornél Magyarok kenyere című versének két sorát okvetlenül idézni
kell:

Lengyel-magyar
szövetségben reál-misztika,
óvd céda Európát, Eucharisztia

Íme
magunk s földrészünk reménye a most elhalasztott, de reménybeli budapesti
Eucharisztikus Kongresszus előtt!

Az
identitás önkéntes, választott azonosulás a származással”.

Bába Szilvia Eriksent idézi, amikor a
távolra szakadt magyarok identitásáról ír. Számomra ez a felfogás nyitás azok
felé is, akik az utódállamokban maguknak, vagy szüleiknek a többségi nemzetbe
való beolvadásával elhagyták a magyarságot. A második vagy akár többedik
nemzedékben gyakorta feléled az érdeklődés felmenőik kultúrája iránt. Hogyan
gondolunk rájuk? Szeretettel fogadjuk-e közeledésüket, képesek vagyunk-e, ha ők
elindulnak felénk, befogadni őket, legalább mint egy hídpillért a többség és
kisebbség között?


Elmer István szerint a magyar identitás biztonság, béke és bizonyosság. Harmónia
és megelégedettség. Aminek a mélyén egymással szemben nem kijátszhatóan, az ő
esetében a svájci-német és a bécsi identitás húzódik meg, bár már a nyelvtől
elszakadva. Mégis ez egyfajta szerető ölelés. Ezt kell felfedeznünk azokban a
szlovákokban, románokban, akiknek voltak magyar őseik. Mintha ma az erre való
képességet is jelentené, hogy a magyar befogadó nemzet. A nemzet határmódosítás
nélküli egyesítése rájuk is kiterjedő magunkhoz kapcsolás, legalább azok felé,
akikben megmozdult a magyar felemenők tisztelete.


Márfi Gyula arra mutatott rá, hogy a hazaszeretet „az elmúlt száz évben több
mélyütést is elszenvedett.”

            „Az
egyik mélyütést a nemzetiszocializmus vitte be, amely a haza és fajszeretet
nemes eszméjét fajimádattá és fajgyűlöletté torzította. Túladagolva a legdrágább
fűszer is elrontja az ételt és a legjobb gyógyszer is méreggé válik.”

            „A
második mélyütés a proletár internacionalizmus kommunista tanából forrásozott.
Ennek az irányzatnak az eszmei alapja az osztályelmélet volt. Ezen elméletnek
megfelelően mi negyven éven át azt tanultuk, hogy testvéreink a kubai, a
belgakongói és a vietnámi proletárok is, de nem testvérünk az a szomszéd, de még
az a rokon sem, akit osztályidegennek minősített ’népünk vezető ereje’, a
Moszkvából vezérelt kommunista párt.”

            „A
harmadik mélyütés forrása a kozmopolita globalizmus.”

Ennek két gyökere is van. Az egyik
ultraliberális, túlhangsúlyozza az egyén autonómiáját. A másik Richard
Coudenhove-Kalgeri Praktischer Idealizmus című művére vezethető vissza, amit
Márfi érsek úr egyenesen a sátán művének nevez. „
A
világ népeit: feketéket, fehéreket, barnákat, sárgákat mesterségesen össze kell
keverni, és az így kialakult egyszínű - vagy inkább semmilyen színű – tömeget
egyetlen világkormány alá kell helyezni.

A végeredmény a világkolhoz, amelynek jelszava egység az egyformaságban. „Ezzel
szemben a mi jelszavunk: egység a sokféleségben.” Ki ne látná ennek a
fejtegetésnek a fényében napjaink napi politikájának a lényegét.


Talán ennyi elég is ahhoz, hogy felébredjen az olvasási vágy. De egy fontos
időszerű megállapítást még tennem kell. Mostanában gyakorta hallom, hogy az
érték, a teljesítmény, a tehetség hiányzik azokból, akik nemzetben és
kereszténységben gondolkodnak. Ez a könyv kemény cáfolata ennek a liberális
gőgnek, sőt megkockáztatom, hogy ők üres szócséplésben és gúnyban felül tudnák
múlni ezt az összeállítást, de érdemi vitában nem. Ez a tanulmánygyűjtemény
felemel, öntudatot ad, de minden hamis pátosz és gőg nélkül.

A
tanulmánykötet on line megrendelhető itt:


http://www.naputonline.hu/2020/05/23/mi-magunk-magyar-identitas-magyar-tradicio/