Ne legyünk megint gyarmat!


"Magyarországon nem kell messze menni ahhoz, hogy tetten érjük ezt a közhelyhalmozást, szép és nemes fogalmak jelszóvá silányítását. Érdemes tudatosítani, hogy aki ezekkel az eszközökkel él, az lenézi, orránál fogva vezethetőnek tartja az embereket. Ismerjük el, hajlamosak vagyunk beugrani ezeknek a trükköknek. Az ellenük való védekezés is kiderül az idézetből: A hagyományainkra, történelmünkre kell tám"

Ne
legyünk megint gyarmat!

A
Fratelli tutti enciklikáról két komoly ismertetés jelent meg eddig magyarul:
Görföl Tibor háromrészes ismertetője és Székely János püspökatya áttekintése.
Ezekből képet alkothat magának az is, aki a Vatikán által

elve nyolc nyelven
közölt szöveget nem értik.
(A magyar sajnos nincs közöttük, de biztosan lesz magyar fordítás is.)


Hogy mennyire fontos megismernünk az egész szöveget, egy kis részlettel
igazolom. Ehhez még egy előzetes megjegyzés. Az enciklika elítélően szól a
„zárt” világról és a nyitottságot követeli. Ha valaki ezekbe a szavakba
belekapaszkodik és a bizonyos körök által túlhangsúlyozott „nyílt társadalom”
pápai támogatására gondol, akkor vagy rosszhiszemű csaló, vagy nem értette meg
az egészet. A kiválasztott részlet ebben a tekintetben is eligazító.

A
14. pontról van szó. Ez a magam nem hivatalos és nem is szakszerű fordításában
ezt tanítja:

A
kulturális gyarmatosításnak új formái vannak. Ne felejtsük el, hogy

azok az emberek, akik megtagadják saját
hagyományaikat és akár a mások utánzásának bolond vágyából, akár kényszer
hatására vagy megengedhetetlen nemtörődömség, apátia miatt megengedik, hogy
elrabolják a lelküket, végül nemcsak spirituális önazonosságukat, de erkölcsi
tartásukat és végeredményben intellektuális, gazdasági és politikai
függetlenségüket is elveszítik
.
(Idézet Raúl Silva Henríquez bíboros 1974-ben mondott beszédéből) A történelmi
öntudat, a kritikai gondolkodás, az igazságra való törekvés és az integrációs
folyamatok meggyengítésének egyik hatásos módja, ha fontos szavakat megfosztunk
a jelentésüktől, vagy átformáljuk azokat. Bizonyos szavaknak, mint demokrácia,
szabadság, igazságosság, egység, mi a valódi jelentése napjainkban? Ezeket úgy
alakították és formálták, hogy az uralom megszerzésének eszközei legyenek, mint
jelentés nélküli közhelyek, amelyeket bármilyen akcióra fel lehet használni.”


Magyarországon nem kell messze menni ahhoz, hogy tetten érjük ezt a
közhelyhalmozást, szép és nemes fogalmak jelszóvá silányítását. Érdemes
tudatosítani, hogy aki ezekkel az eszközökkel él, az lenézi, orránál fogva
vezethetőnek tartja az embereket. Ismerjük el, hajlamosak vagyunk beugrani
ezeknek a trükköknek. Az ellenük való védekezés is kiderül az idézetből: A
hagyományainkra, történelmünkre kell támaszkodni, kritikusan szemlélni, amit
odavágnak elénk, és megőrizni szavaink valódi értelmét.

Surján
László