Az ősök felelősek leszármazottjaikért, de az utódok nem felelősek az ősökért. Még akkor sem, ha az alma gurulási képessége korlátozott.
Hová
gurul, meddig gurul?
Az Új
Magyarország I. évfolyamának 170. számában (november 13-án) Litya László nevű úr
hozzászólt ahhoz a cikkhez, amelyben a lap a rendszerváltás előtti hatalmasságok
ismertetésével foglakozott. Litya László emlékezetéből Fekete-Győr Endre neve
bukkant fel, aki Heves megyében volt a megyei tanács elnöke. Valami műanyag
nyílászáró panamába bonyolódott, de Egerből kimentették a Mezőgazdasági és
Élelmezésügyi Minisztériumba.
A
pár soros hírt egy épp kidobandó újságkivágásban találtam. Különösképp
kommentálni sem kívánom. Elmondom viszont – talán Freund-i asszociáció – hogy
1994-ben, mielőtt az MSZP-SZDSZ koalíció megalakult, Göncz Árpád minden
pártelnökkel beszélgetett egy kicsit, s nekem azt mondta: Tudod apák és fiúk
drámai kibékülése ez a koalíció. Csengey Dénes alkalmazta ugyan először
Turgenyev híres regényének címét a régi állampárt és a legvadabb rendszerváltó
párt mezében kiabáló SZDSZ viszonyára, de ne tekintsük ezért Göncz urat
plagizátornak.
Az
ősök felelősek leszármazottjaikért, de az utódok nem felelősek az ősökért. Még
akkor sem, ha az alma gurulási képessége korlátozott.
Surján László
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni