Száz éves naivitás


1920. január elsején az Új Barázda című kisgazda napilap a következő hírt adta közre.

Párisban felvetődött az az eszme, hogy Magyarország és a szomszédos államok között vámközösséget kell létesíteni.

Száz
éves naivitás

1920.
január elsején az Új Barázda című kisgazda napilap a következő hírt adta közre.


Párisban felvetődött az az eszme, hogy Magyarország és a szomszédos államok
között vámközösséget kell létesíteni. Erről a kérdésről Rubinek Gyula
földmívelésügyi miniszter a Virradat mai számában a következőket írja:


A gondolat szerencsés, de egyúttal a legékesebben szóló bizonyítéka a mi
igazságunknak. A monarchia felosztása oly önkényesen és annyi
tájékozatlansággal történt, hogy a szétszakadt részek önmagukban megélni nem
tudnak. Meg kell állapítani, hogy a határvonalak lehetetlenül vannak
megállapítva, sem etnográfiái, sem biográfiái, sem stratégiai szempontból meg
nem állhatnak, sőt a gazdasági forgalom tekintetében úgy áll a helyzet, hogy
ezeket a határokat vámtechnikailag ellenőrizni teljes lehetetlenség. A
tévedést a párisi tanács maga is belátta és ezért igyekszik új határokat
megállapítani. Ez nekünk nagy elégtétel, de egyúttal a remény forrása is,
amennyiben szinte biztosra vehető, hogy az antant elkövetett hibáit korrigálni
akarja. Bizonyos, hogy be fogja látni a politikai téren elkövetett hibákat és
tévedéseket is. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy az antant a gazdasági
unió
álláspontjára
helyezkedett, ami jó nemcsak Magyarországnak, de az összes monarchiából
alakult egész államoknak is elsőrangú

gazdasági érdeke.

A
Virradat című lap nem digitalizált, de a fenti bőséges idézetből is kiviláglik,
hogy a békekötésnek csúfolt és akkor még le nem zárt folyamatra kormányszinten
is alaptalan várakozással tekintettek. Sajnos azoknak, akik Nyugaton kicsit
jobban megértették a Kárpát-medence helyzetét, nem volt érdemi szavuk a
béketárgyalásokon. A reményteljesnek látott vámunióból sem lett semmi, ahogy a
hozzáfűzött hiú remények is füstbe mentek. Az uniós tagság viszont ezt
megoldotta, igaz drága áron: meg kellett nyitni piacainkat az egész unió
tőkeerős gazdasága előtt.

Ezt a
„sajtószemlét” Surján László készítette.