Még orvostanhallgató koromban olvastam Alexander Fleming életrajzát, és megragadott benne, hogy nem volt hajlandó szabadalmaztatni felfedezését, amit angol orvosok a XX. század legnagyobbjának tartottak. Való igaz, hogy az antibiotikumok teljesen új utakat nyitottak meg a gyógyítás előtt.
Mindez most azért időszerű, mert a profithajhászás jelképének számító Egyesült Államok elnöke sokak meglepetésére hajlandó csatlakozni ahhoz a már száz országhoz, akik a Covid-19 elleni vakcinák esetén ideiglenesen szüneteltetnék az előállításához fűződő szerzői jogdíjak kifizetését.
Az üggyel kapcsolatban csak országok, azaz politikusok véleményéről olvastam, akik többnyire támogatják, de van, aki ellenzi, mondván, hogy gátolni fogja az innovációt.
Érdekes volna tudni, hogy azok, akiket ez a lépés hátrányosan érint, mit szólnak hozzá. Egyfajta Fleming-díjat kellene kapniuk, ha ők maguk mondtak volna le a bevételeikről.
Közgazdász legyen a javából, aki áttekinti, hogy egy ilyen termék, ami most nemcsak emberéletet ment, hanem az egész világgazdaságot megrengető járvány fékezésével az egész társadalom javát szolgálja, ki mindenkinek húz hasznot. A vakcinát előállító cégnek és beszállítóinak? A termékeket, illetve a cég jövedelmét megadóztató államnak?
Azt nem várhatja el senki, hogy a vakcina előállításán dolgozók ne kapjanak fizetést. A gyártás maga sem lehet ráfizetéses. A cég profitja, az adók és a szellemi tulajdon felhasználásának költsége vajon milyen arányban van egymással? Tévedek, ha az utóbbit képzelem a legkisebbnek? Soha ilyen nagy tételben nem adtak el védőoltást, ebben biztos vagyok. Nem az ebből fakadó extra bevételeket kellene visszafogni, azaz a cég nyereségét és az állam adóbevételét? És ha ez még mindig nem elég, akkor kerülhetne sor a szellemi tulajdonból fakadó bevételek korlátozására. Fleming szelleme áradjon ki mindenkire, aki a járvány haszonélvezője.
Jellemző korunkra, hogy bár a Wikipedia két hosszú szócikkben foglalkozik a penicillin történetével, az egyik Fleminggel, a másik a penicillinnel, a szabadalmaztatás elmaradását egyik sem említi. Azt megtudjuk, hogy Fleming életrajzához számos városi legenda tapad, de ez a történet még azok között sincs megemlítve. Pedig, ha legenda volna is, példát vehetnénk róla.
Azt is írják, hogy miután Binden elnök is a szabadalmi díjak ideiglenes felfüggesztése mellett van, az Európai Unió is fontolóra veszi a kérdést. Kicsit sem örülök annak, hogy egy ilyen ügyben Binden úr döntésétől függhet az Európai Unió véleménye. Vazallusnak lenni ma már nem felemelő. A közjó érdekében haszonról lemondani viszont az.
Surján László
U.i.: A kép forrása az Imperial War Museums gyűjteménye
