Felizzott a hangulat a kerékpárosok alkoholfogyasztása kapcsán. Az új rendelkezést, ha más más szavakkal is, de egyaránt támadja a Népszava és a Magyar Nemzet. Akkor pedig valóban történt valami figyelemre méltó.
Surján László
Al-kohol
Felizzott a hangulat a kerékpárosok alkoholfogyasztása kapcsán. Az új rendelkezést, ha más más szavakkal is, de egyaránt támadja a Népszava és a Magyar Nemzet. Akkor pedig valóban történt valami figyelemre méltó.
Alkohol befolyása alatt álló személy vitorlást nem vezethet, mondta volt ki a régi vízi KRESZ. Ki a fene szokott állva vitorlást vezetni, szólt egy illetõ és a kormány mellett a dermesztõ szélben nagyot húzott a pálinkás butykosból. Nyugodtan tette: ülõ személy volt. Egy kicsit ez jutott eszembe, amikor kitört a piásan is lehet biciklizni hisztéria.
Megvallom én sem értek egy csomó dolgot. Eddig úgy volt, hogy fõútvonalon a kerékpárokra is vonatkozott az alkohol tilalom, mellékútvonalra nem. Ennek nyilván az a logikája, hogy a fõútvonalakon nagyobb a forgalom. A kormányzati kommunikáció igen ügyetlenül nyugtatott meg, hogy a rendelkezés oka: a kerékpáros, ha beivott: önveszélyes lehet, de nem lesz közveszélyes.
Jobban tetszett volna, ha azt mondja: a mellékútvonalakon egy jottányit sem nõtt meg a kerékpárosok okozta, illetve az általuk elszenvedett balesetek száma. Ez érv, amit a nagyobb forgalom ugyan gyöngít, de én a kisebb forgalomban is látok kockázatot. Aki azt hiszi, hogy egyedül van, császárnak képzeli magát is roppant figyelmetlenül vezet.
Ha tehát van ilyen statisztika és meggyõzõ, akkor errõl kellett volna szólnia az üzenetnek.
Ugyanakkor érdemes elõvenni magát a jogszabályt. Jármûvet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. A nincs szó a lényeg. A hatályos KRESZ alkohol ügyben a nulla toleranciát hirdette meg. Nincs bizonytalan híresztelés a 8 ezrelékrõl vagy más elfogadható véralkohol szintrõl. NINCS. Kész. Szerintem ez a zéró tolerancia, amit az egyre erõteljesebb gépjármûvekre gondolva helyeslek, ez az oka mindennek. Ez ugyanis a kerékpározó falusi ember vagy akár a biciklis turista oldaláról nézve nem életszerû. Nem a piás kerékpározónak kell zöld utat adni, rá egyébként a rendelkezéseknek azon pontja most is vonatkozik, hogy csak az vezethet, aki a jármû biztonságos vezetésére képes állapotban van. Ezt valószínûleg ki-ki megtudja magáról is állapítani.
Az alkoholos befolyás büntethetõségének hiánya persze okozhat majd problémát a joggyakorlatban. Ám korábban volt eset, hogy a hegyközségi összejövetel környékén lesben álló közeg sorra bírságolta hazamenõ haragosait, és felettesei m ég meg is dicsérték érte.
Mi lehetne a megoldás? Elõször is látni kellene, hogyan viszonyulnak a kérdéshez más országokban. Bizonyára van errõl anyag az elõkészítõ dokumentumokban, de velünk, állampolgárokkal is közölni kellene. Másodszor számomra az lenne a megnyugtató, ha a fõ vagy nem fõútvonalon közlekedõ kerékpárosokat egy ésszerûen meghatározott véralkohol szint felett ugyanúgy büntetnék, mint a többi jármûvezetõt.
Azt is szeretném továbbá, hogy ahol van kerékpárút, ott a bringásoknak azon kelljen közlekedniük.
Mert mi értelme van közpénzen kerékpárutakat építeni, ha továbbra is ott cikázhatnak az autók között? Ne tegyék, se felkohollal, se kohollal, se alkohollal.