„
Deli Andor és a Fidesz EP-delegáció kezdeményezésére több szálon is lépések történtek annak érdekében, hogy az idén májusban és júniusban több balkáni országot sújtó esõzés és árvízi károk enyhítésére további források kerüljenek bevonásra, és a kérdés nagyobb figyelmet kapjon. "
Fideszes politikusok
dolgoznak a balkáni országokat sújtó árvízi károk enyhítése érdekében
Deli
Andor és a Fidesz EP-delegáció kezdeményezésére több szálon is lépések történtek
annak érdekében, hogy az idén májusban és júniusban több balkáni országot sújtó
esõzés és árvízi károk enyhítésére további források kerüljenek bevonásra, és a
kérdés nagyobb figyelmet kapjon. Deli Andor vajdasági EP-képviselõ több néppárti
politikussal a napokban kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, a fideszes
EP-képviselõk kezdeményezésére pedig a mai strasbourgi plenáris ülésen Martin
Schulz, az EP-elnöke emlékezett meg a katasztrófáról, felszólítva a károk
enyhítésére való hozzájárulásra. Deli Andor szerint minden lehetséges eszközzel
segíteni kell a nehéz helyzetben lévõ régiókat és erõsíteni kell az EU és a
szomszédos országok közötti katasztrófavédelmi együttmûködést.
Idén májusban és júniusban
számos balkáni országot sújtott heves esõzés és árvíz. Horvátországban,
Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában szakértõk szerint az évszázad árvize
pusztított, de Bulgáriát és Romániát is hatalmas árvíz sújtotta. A természeti
katasztrófák óriási károkat okoztak a lakókörnyezetben és az infrastruktúrában,
emellett sajnálatos módon több halálos áldozatot is követeltek.
Deli Andor, a Fidesz-KDNP
nemzeti listájáról frissen megválasztott vajdasági EP-képviselõ már több hete
lobbizik annak érdekében, hogy az Európai Parlament érdemben szólaljon meg a
kérdésben. Deli Andor és a Fidesz-KDNP delegáció munkájának köszönhetõen a
néppárti frakció szintén az ügy mellé állt és ahhoz csatlakozott több más
tagállambeli néppárti EP-képviselõ is. Az EP múlt heti házbizottsági döntésének
értelmében Martin Schulz elnök az intézmény nevében a mai plenáris ülésen tett a
témában nyilatkozatot. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy példaértékû az az
összefogás és szolidaritás, amit Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia
népe mutatott ezekben a nehéz idõkben, egyben felszólított a károk további
enyhítésére való hozzájárulásra.
Deli Andor emellett több
másik képviselõtársával együtt, így Pelczné Dr. Gáll Ildikóval, Deutsch
Tamással, Winkler Gyulával, Lambert van Nistelrooij holland és Jean Marinescu
román képviselõvel kérdést intézett az Európai Bizottsághoz. A dokumentumban a
képviselõk arról érdeklõdnek, hogy van-e lehetõség további források bevonására a
károk enyhítése érdekében. A néppárti politikusok egyben rámutatnak, hogy az
elõcsatlakozási alapok esetében (IPA) a jövõben több forrást kellene
elkülöníteni katasztrófavédelmi programokra.
Deli Andor az ügy kapcsán
kiemelte: „Rengeteg forrásra van szükség a helyreállítási munkálatokra. Szerbia
éppen a napokban tett közzé, hogy a károkat mintegy másfél milliárd euróra
becsüli. Felelõsségünk, hogy ebben a helyzetben minden lehetséges eszközzel
megsegítsük a bajba jutott országokat. Fontos, hogy felgyorsítsuk, és lehetõség
szerint kibõvítsük a károk enyhítésére rendelkezésre álló forrásokat.”
Deli Andor szerint fontos
volna, hogy az Európai Unióval határos tagjelölt országokat is kapcsolják be az
Európai Unióban már mûködõ katasztrófavédelmi mechanizmusokba. „A természeti
katasztrófák nem ismernek országhatárokat. A megelõzés és a védekezés
hatékonyságának növelése érdekében erõsíteni kell az együttmûködést a
katasztrófavédelmi szervek között mind helyi, mind regionális, mind országos
szinten. Ezzel több százmillió eurós károkat lehetne elkerülni és csökkenteni a
kockázatot, hogy újra emberéletek kerüljenek veszélybe. Az EU tagállamaival
határos országokat ezért be kell kapcsolni minden uniós katasztrófavédelmi
együttmûködésbe” – jelentette ki Deli Andor.
Háttér: Az írásbeli
kérdés az alábbi
linken található.