Akár félre tájékoztatást is mondhatnánk. Mert ember legyen a talpán, aki pontosan kiismeri magát a hírek között. Ezeknek talán nem is annyira a tartalma fontos, mint a szereplõi. Minél többet beszélnek valakirõl, annál jobban bõvül a szavazótábora. Jobb oldal figyelem: nem állunk jól.
Surján László
Tájékoztatás felsõfokon
Akár
félre tájékoztatást is mondhatnánk. Mert ember legyen a talpán, aki pontosan
kiismeri magát a hírek között. Ezeknek talán nem is annyira a tartalma fontos,
mint a szereplõi. Minél többet beszélnek valakirõl, annál jobban bõvül a
szavazótábora. Jobb oldal figyelem: nem állunk jól.
Régóta tudjuk, hogy a baloldali retorika számára a tényeknek nincs jelentõsége.
Amíg az egész médiát uralták, csak az számított, amirõl a híradások szólnak.
Elérték, hogy csak arról szerzett tudomást a többség, amirõl akarták, hogy
tudomás szerezzen. Minden megjelent ugyan, de egy rövidke híradás a senki által
nem olvasott újságban vagy a kevesek által hallgatott rádióadásban csak a
fügefalevél. Hivatkozási alap, hogy hiszen mi beszámoltunk róla.
Ez
volt a helyzet az átkosban és még jóval késõbb is.
Talán a HírTV megjelenése óta változott a helyzet. De hogyan? Nézzük meg, miként
alakulnak a média megjelenések manapság.
A
Nézõpont Intézet elemzése szerint 2014 második negyedévében a politikai tárgyú
híradások száma csökkent az elsõ negyedévhez képest. Nem csoda, teszem hozzá,
hiszen a komoly kampány még az elsõ negyedévben zajlott.
Az
Intézet hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV) esti
híradóit vizsgálta 2014 második negyedévében.
Összesen 4289 magyar vonatkozású politikai hír jelent meg, ami a tudósítások
37,2 százaléka.
Az
országgyûlési kampányidõszak lezárultával a politikai hírtartalom aránya egyre
alacsonyabb lett: áprilisban még a tudósítások 41,3 százaléka volt politikai
tartalmú, májusban ez 38,2 százalék volt, júniusban már csak 32,2 százalék.
Az
RTL Klub kivétel. Ott júniusban közel annyi (168 darab) politikai hírt közöltek,
mint az országgyûlési kampány csúcspontján (173). A politikai tartalmú
tudósítások száma a reklámadó bejelentését követõen kezdett nõni.
A
kulturális hírek száma minden csatornán emelkedett, köszönhetõen a nyári
fesztiválokról és rendezvényekrõl szóló beszámolóknak. A
labdarúgó-világbajnokság miatt a sporthírek is minden csatornán nagyobb teret
kaptak.
A
fõbb magyar vonatkozású politikai hírek: a jobbikos Kovács Béla kémügye, a
baloldal helyzete, illetve a baloldali fõpolgármester-jelölt személyérõl folyó
vita.
Májusban a kampányesemények és az EP-választás mellett a második legtöbb
megjelenést a baloldali pártok belsõ ügyei érték el.
Júniusban a legtöbbször a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos hírek
szerepeltek. Az RTL Klub és az ATV kivételével minden csatornán ez volt a
legfontosabb téma, míg az említett két csatornán a vezetõ ügy a reklámadó volt.
Az
elemzés szerint a magyar vonatkozású politikai hírekben a legtöbb megjelenõ
álláspont a kormányhoz kapcsolódott, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. A pártok
közül az MSZP minden csatornán többet szerepelt, mint a Fidesz. Persze nem
mindegy, hogy a szereplés pozitív vagy negatív jellegû volt az MSZP számára.
Ugyanakkor érvényes a közhely: „mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólam”. Több
jobboldali ismerõsöm megkérdezte: miért mindig a szocikat kell hallgatnom?
Az
LMP összesített megjelenését tekintve megelõzte a Demokratikus Koalíciót, hiszen
míg az ökopárt 3,9 százalékos, addig Gyurcsány Ferenc pártja 3,7 százalékos
mutatóval rendelkezett.
A
híradásoknak viszont a parlamenti erõviszonyokra is figyelnie kellene. Az
LMP-nek van országgyûlési képviselõcsoportja, a DK ilyennel nem rendelkezik. A
DK-t túlszerepeltetik.
Akik a magyar szólás és sajtószabadságot féltik, jól véssék az eszükbe: az
ellenzéki pártok megjelenései egy kivételével minden csatornán meghaladták az 50
százalékot! És ne gondolja senki, hogy ennek oka, hogy van a baloldalon magántv
társaság. Mert igaz, hogy az ATV 59,7 százalékkal szerepeltette az ellenzéket,
de szintén magas, 58,9 százalék volt az arányuk az M1 híradójában, és még a
HírTV-n is 56,7 százalékot mértek. Hányan pattantak fel otthon a „ki a csuda
kíváncsi rájuk” felkiáltással!
Itt
lenne az ideje, hogy a Fidesz-KDNP tiltakozzon a szólásszabadság hiánya miatt!
Hol vagyunk már a híres BBC elvektõl!