Undor

Rángó inakkal küszködöm,
nyelem a langyos kortyokat.
Ha tudnátok, hogy néha mily
keserû undor fojtogat!


Lator László:

Undor


Rángó inakkal küszködöm,
nyelem a langyos kortyokat.
Ha tudnátok, hogy néha mily
keserû undor fojtogat!

Öklendezem már. Hagyjatok
megállni. Gyomrom émelyeg.
Torkomig érnek zsírosan
az undorító ételek.

A folyóban a híd alatt
pászmásan kavarog a szenny.
Széthull a táj, örvényesen
forogni kezd velem.

Az ingó korlát dõl felém.
Torkomra dugom ujjamat.
A hevenyén belém tömött
világ egyszerre kiszakad.

Hajnalodik. A szürke fény
a lucskos tájon szétterül.
Ömölj körém üvegesen
te védj meg, tiszta ûr!