Bokros Lajos óta a csomag szitokszóvá lett. Ez a csomag megalapozta a Horn kormány 1998-as bukását, azaz elõsegítette a Fidesz kormányra kerülését. Bal oldalról minden ok megvolna tehát, hogy élesen elhatárolódjanak tõle. Most mégis ráfanyalodnak. Ilyenkor nehéz szatírát nem írni.
Surján László
A
kisebbik szégyen
Bokros Lajos óta a csomag szitokszóvá lett. Ez a csomag megalapozta a Horn
kormány 1998-as bukását, azaz elõsegítette a Fidesz kormányra kerülését. Bal
oldalról minden ok megvolna tehát, hogy élesen elhatárolódjanak tõle. Most mégis
ráfanyalodnak. Ilyenkor nehéz szatírát nem írni.
E
sorok írásakor még nem tudom, mit döntött az MSZP Falus visszalépése kapcsán, de
valójában nincs mozgástere. Azzal, hogy Falus hivatalosan csak az Együtt-PM
jelöltje, már eleve lemondtak arról, hogy a fõpolgármesteri szavazólapon
láthassuk a vörös szegfût. Mind a DK, mind az MSZP kényszerpályán van, nem tehet
mást, minthogy a maradékot, jelen esetben Bokrost támogatja.
Hogy a szavazóik milyen mértékben követik ezt, azt pontosan csak október 12-én
este tudjuk meg. Annyit meg merek jósolni, hogy Tarlós hívei közül senki, de
senki nem pártol át Bokroshoz, sõt a sajátos politikai pályát befutó közgazdász
a közömbösök, az inaktívak körébõl sem fog tudni magához vonzani senkit.
Miért? Bokrosról annyit mindenki tud, hogy volt egy csomagja, amelyrõl az
általános vélekedés roppant elítélõ. Csak maroknyi híve volt akkoriban is, õ
viszont a mai napig büszke rá. A jobb-bal csatákban a baloldal hajlamos volt
elfeledni, hogy mennyire prüszkölt a csomag ellen, sõt az elsõ Orbán kormány
sikereit képesek voltak Bokros eredményének tudni be. A Wikipedia vonatkozó
szócikke erõteljesen Bokros párti, de nem tudja figyelmen kívül hagyni a
baloldali kritikát sem. A csomag tíz éves évfordulójára Gyurcsányék ki akarták
Bokrost tüntetni, de az indoklásból kihagyták pénzügyminiszteri munkája
méltatását, ezért visszautasította a kitüntetés átvételét. Konokul kitart tehát
amellett, hogy a csomag volt az ország megmentõje. Most pedig a fõváros
megmentõje akar lenni.
Hogy jutott el idáig?
1990-ben az MSZP színeiben bekerült az országgyûlésbe. Hamarosan a tõzsede
kedvéért hátat fordított a törvényhozásnak. 1995-ben Békesi lemondása után Horn
meghívta a kormányba, MSZP kötõdése tehát nyilvánvaló. Amikor a talajt vesztett
MDF két sõt több balkezes elnöknõjével került kapcsolatba, Dávid Ibolya európai
képviselõt kreált belõle. Ekkor Bokros megfogadta a pénzügyminiszterségét ért
kritikáknak azon részét, amely szerint tevékenysége inkább illik Thatcher
kormányába, mint Horn Gyuláéba, és Antall József hajdani pártjának
képviselõjeként az önálló frakciót szervezõ angol konzervatívokhoz csatlakozott
az Európai Parlamentben. Az MDF belehalt Bokros megjelenésébe, s most 2014-ben
elõállt az a helyzet, hogy egy magát konzervatívnak beállító figurát fog
támogatni a hazai baloldal meghatározó csoportja.
Bokroson persze úgy áll a konzervativizmus, mint tehénen a gatya. Mi sem
példázza ezt jobban, mint az, hogy Cameron és Orbán jól megértik egymást, míg
Bokros szóismétlés nélkül képes percekig gyalázni a magyar miniszterelnököt.
Érdemes felidézni, hogy mi is a Bokros csomag valójában. Volt két eleme, amelyet
ellenzékben sem támadtunk: a csúszó leértékelés és a vámpótlék. A többi tételt
három részre oszthatjuk. Az eredeti Bokros csomag 25 pontos volt, s erre írta rá
Horn, hogy egyetértek. Ezt az elõterjesztést az 1995. március 22-ei kormányülés
elfogadta. Utódom, Kovács Pál ekkor azzal a felkiáltással vágta be a kormányülés
ajtaját maga mögött, hogy ettõl fogva ne tekintsék a kormány tagjának.
(Kovácsnak a vasárnapi kormányülés idejében az ENSZ szociális konferenciáján
kellett volna lennie, Horn megpróbálta eltitkolni elõtte a kormányülés
napirendjét, de a repülõtérre menet még a titkársága tudatta vele, ezért
otthagyta a koppenhágai rendezvényt és személyesen részt vett a kormányülésen.)
Az
eredeti csomag azonban olyan lett, mint Balzac szamárbõre. Folyton zsugorodott.
Az MSZP frakció szociálisan érzékeny részének még volt ereje ahhoz, hogy
jelentõsen felpuhítsa azt. Az ellenzék, többek között magam is, az
Alkotmánybírósághoz fordult, és többnyire elérte, hogy a megtámadott passzusok
alkotmányellenességét kimondják. Ez mintegy 40 milliárdot faragott le Bokros
terveibõl.
Még
az SZDSZ-ben is voltak éles kritikusok. Mécs Imre felesége felszólalt a
Nagycsaládosok Országos Egyesületének tüntetésén, férje ugyan nem nyitotta ki a
száját, de tüntetõleg ott állt mellette az emelvényen. Béki Gabriella pedig oly
mértékben kritizálta a Bokros csomagot, hogy egy közös esztergomi fellépés során
nem tudtam többet mondani, mint õ.
A
megcsonkított csomag így is elérte, amit ellenzékiként hibájául róttunk fel: az
infláció meredek növekedését és a GDP csökkenését.
Bokros tehát politikai értelemben kaméleon, a kívánalmak célszerû bajnoka.
Közgazdasági értelemben a megszorítások elkötelezett híve. Egy dolog hiányzik
pályájáról: az önkormányzatokkal való kapcsolat. Erre mondják, hogy az Isten is
fõpolgármesternek teremtette.
A
Bokros csomag körül voltak humoros történések is. Az egyetemisták komoly
tüntetést szerveztek a József nádor térre. Bokros, becsületére legyen mondva,
kiment és szólt hozzájuk. Igaz, szavai az 56-os Gerõ beszédre emlékeztettek.
Közölte az egyetemistákkal: Burundiban nincs egyetem, mégis egész jól megvannak.
Másnap délelõtt Selmeczi Gabriella felállt a parlamentben és közölte Bokrossal:
Burundiban megették a pénzügy minisztert, mégis egész jól megvannak. Délután
Selmeczi megkövette Burundit, hiszen valóban otromba volt a kiszólása. Nekem
azután úgy alakult az életem, hogy pár héttel késõbb együtt repültem
Washingtonba Burundi belügyminiszterével. Meg tudtam tõle, hogy négy egyetemük
is van.
A
jelenleg úgy látszik, Falus, Bokros, akárki – teljesen mindegy: Tarlóst nem
tudják megszorítani. Ám, feltéve de meg nem engedve, ha az ellenzék kapná a
fõpolgármesterséget, Falus alighanem kevesebb bajt okozna, mint Bokros. Falus
bizonyára szépen engedelmeskedne az õt jelölõ pártoknak, Bokros viszont, mint
elszabadult hajóágyú, magát és jelenleg még nem létezõ pártját építené. Eddig
egy dudás volt a bal csárdában, akit Gyurcsánynak hívnak. Bokros már a közös
jelöléssel is bejelentkezik, s a jövõben Gyurcsánynak számolnia kell vele.
Miért hátrál ki tehát a balhármasság Falus mögül? Nem vállalják azt a szégyent,
hogy õket, az ellenzék úgymond legnagyobb erejét, egy ismeretlen párt
népszerûtlen elnöke, bizonyos rossz emlékû Bokros Lajos is megverje. Ha Bokros
úgy végez a második helyen Tarlós mögött, hogy Falus a harmadik, akkor a
balhármak lehúzhatják a redõnyt. Ezért a kisebbik szégyent választják.