Az MSZP arcvesztése legalább húsz éve kezdõdött, amikor létrejött az SZDSZ-MSZP koalíció. Ebbe a házasságba belerokkant a magyar liberalizmus, de a végelgyengülés jelei mutatkoztak a magyar szociáldemokrácián is. Persze egyik sem az volt, aminek mondta magát, tehát nem az elvek sérültek, amelyek nem is voltak, csak a címkék. Most ismét itt a válaszút: maradni Bokros mögött a mocsárban vagy felépíteni a baloldalt? Az eredmény: zavaros kettõs döntés.
Surján László
Lesz-e arca az MSZP-nek?
Az
MSZP arcvesztése legalább húsz éve kezdõdött, amikor létrejött az SZDSZ-MSZP
koalíció. Ebbe a házasságba belerokkant a magyar liberalizmus, de a
végelgyengülés jelei mutatkoztak a magyar szociáldemokrácián is. Persze egyik
sem az volt, aminek mondta magát, tehát nem az elvek sérültek, amelyek nem is
voltak, csak a címkék. Most ismét itt a válaszút: maradni Bokros mögött a
mocsárban vagy felépíteni a baloldalt? Az eredmény: zavaros kettõs döntés.
Van
némi bizonytalanság érzésem a Nézõpont Intézet közvélemény-kutatásával
kapcsolatban. A legutóbbi felmérés szerint az Együtt-PM felment 10 százalékra,
pedig eddig igencsak alulról kaparászott az öt százalékos küszöb felé. Tette
mindezt úgy, hogy híres jelöltje csak 8 százalékon állt a fõpolgármesteri
megméretésen. Ezer fõs minta nem kicsi, a két százalék eltérés nem nagy, mégis
nehezen értem. A balháromság a jelen állás szerint összeadódva 26 százalékot
adna ki. Ebbõl a 26-ból csak 8 százalék a fegyelmezett pártember? A MoMa persze
nem mérhetõ, Bokros 14 százaléka tehát a baloldali választók spontán döntése. A
hétfõi visszalépés nem más, mint a választók akaratának tudomásul vétele. Nem
kell a ló, jobb a majom. (E két derék állatot az illetõk maguk választották
maguknak, nem durvaság hát, ha átvesszük tõlük.)
Érdekes azonban, hogy a Nézõpontnak ez az egyetlen mérése kártyavárként
rogyasztotta meg az egész balvilágot. Egy újságíró a Fidesz mesterkedésének
tudta be azt az adatot, hogy Bokros vezet Falus elõtt. Falus azonban elszólt
magát. Azzal próbálta lesöpörni a közvélemény-kutatásokat, hogy azok kis
mintaszámon történtek, mert a baloldalnak nincs elég pénze egy alaposabb
kutatásra. Ezek szerint õk is mértek és õk is azt mérték, mint a Nézõpont.
Persze csodálkoztam az elõbb, hogy csak nyolc százaléknyi fegyelmezett ember van
a baloldalon, de ismerjük el, az is meglepõ, hogy Falus naponkénti
ügyetlenkedése után még volt nyolc százalék, aki hajlandó lett volna rá
szavazni.
A
visszalépéssel tehát eljött a nagy pillanat: Tarlós és Bokros összecsapás lesz.
Ám légy került a tejbe. A PM nem állt be Bokros mögé, mindössze egy sok sikert
kívánásra futotta tõlük. Ez képletesen rátette a kést az MSZP nyakára. Schiffer
is lejobboldalizta Bokrost, ugyancsak ezt tette a PM. Az MSZP tehát vagy elküldi
a szavazóit, hogy egy balról jobbra tért emberre szavazzon, ahogy teszi ezt a DK
és persze a cégért vesztett Együtt is, vagy elvi alapokon álló baloldali erõ
lesz. Erre utalt Bárándy erõteljes nyilatkozata.
Az
MSZP akkor kezdett rohamléptekkel lecsúszni, amikor feladta az önálló indulást
az országgyûlési választásokon. Nyakába vette Gyurcsányt és Bajnait. Most itt az
alakalom, hogy lerázza magáról õket, persze sokkal rosszabb körülmények között.
De dönteni kell: Gyurcsány táskahordozói akarnak lenni vagy netán
megpróbálkoznak a baloldalisággal?
Bárándy nyilatkozatával azonos szellemû volt az országos elnökség
állásfoglalása. Arra kérte az elnökség a budapesti párttanácsot, írta a
Népszabadság on line, hogy a fõpolgármester-jelölttel kapcsolatban "értékazonos
döntést" hozzon, baloldali párthoz méltót. Lukács Zoltán alelnök az ülésérõl
távozóban Bokros Lajosra utalva azt mondta, számára "ez a személy" a baloldali
értékekkel nem párosítható.
Ezek után az MSZP elkövette a lehetõ legnagyobb ostobaságot. Két szinten döntött
és egymásnak ellentmondóan. A budapesti párttanács alig néhány órával az után
állást a MoMa fõpolgármester-jelöltje, Bokros Lajos mellé, hogy a párt országos
elnöksége – ugyancsak többségi döntéssel – úgy határozott: a párt nem állhat be
Bokros Lajos mögé, és nem támogathatja a magát jobboldali konzervatívként
meghatározó egykori pénzügyminisztert a fõpolgármester-jelölti versenyben. Így
foglalta össze az origo a helyzetet, majd hozzátette: „Az egymásnak ellentmondó
állásfoglalás mindenképpen újdonság, de a párthierarchia szerint önkormányzati
választási ügyekben a budapesti párttanács döntése "felülírja" akár még az
országos elnökség véleményét is. Más kérdés, hogy a szocialista párt szavazóit,
akik a pártalapszabályban kevésbé tájékozottak, nem zavarja-e össze, hogy a párt
két vezetõ testülete egymásnak ellentmondó irányt szabott.”
Ezzel kiadták a jelszót: arccal az arctalanság felé.