Önkormányzati választások következnek. Három hét múlva döntünk. Formailag a helyi ügyekrõl. Az ellenzéki jelöltek üzenete viszont leszûkül arra, hogy vesszen Orbán Viktor. Ellensúlyt akarnak, holott kormánynak és önkormányzatnak fogaskerék szerûen kellene a közjóért összedolgozni. Ebben a helyzetben persze mi sem tehetünk mást, kiállunk miniszterelnökünkért.
Surján László
Muszáj viszály
Önkormányzati választások következnek. Három hét múlva döntünk. Formailag a
helyi ügyekrõl. Az ellenzéki jelöltek üzenete viszont leszûkül arra, hogy
vesszen Orbán Viktor. Ellensúlyt akarnak, holott kormánynak és önkormányzatnak
fogaskerék szerûen kellene a közjóért összedolgozni. Ebben a helyzetben persze
mi sem tehetünk mást, kiállunk miniszterelnökünkért.
Sokat gondolok mostanában arra, hogy mennyi energia meg veszendõbe felesleges
viszálykodás okán. 2010 óta különösen az ellenzéki oldalon lévõk fecsérlik el
magukat, mert nem az egyébként nehéz sõt veszélyes helyzet megoldásán, hanem a
hatalom visszaszerzésén törik a fejüket.
Hogy mi jobbak voltunk-e ellenzékben? Nem merem határozottan kijelenteni, de az
az érzésem, hogy igen, Vegyük csak az un. szociális népszavazás kérdését. Nem az
volt a fõ célunk, hogy ezzel alapjaiban rengessük meg a kormányoldalt, hanem az,
hogy a nehezen helyrehozható hibát, a társadalombiztosítás magánosítását,
megakadályozzuk. Ellenzékben ennek egyetlen eszköze állt rendelkezésünkre, a
népszavazás. Sikerült, s gyõzelmünknek mellékhatása lett, hogy a baloldalra
2010-ben alaposan rászámoltak.
Olvasom, hogy Szigetvári Viktor szerint 2018-ig lépésrõl lépésre fogják
„visszafoglalni az országot”, de már az októberi választást követõen „jó pár
megyében” sokkal több ellenzéki polgármester és képviselõ lesz, mint amennyi
eddig volt.
Ezzel az önkormányzati választást az Együtt-PM kormány-ellenzék közötti csatának
fogja fel. Szót sem ejt arról, hogy az egyes önkormányzatokban hogyan, s mit
kellene tenni, például azért, hogy az ország nagy bajai csökkenjenek. Mit tenne
a baloldal, ha tehetne, annak érdekében, hogy ne szülessenek kevesebben, mint
ahányan meghalnak? Miként járulnának hozzá, hogy az országon belül csökkenjenek
a tûrhetetlen jövedelem különbségek? Hogyan segítenék a közmûvelõdést? Mindezek
és a nem említett gondok is országos, kormányzati beavatkozást igényelnek, de
van önkormányzati vetületük is. Nem osztom Szigetvári túlzott optimizmust
tükrözõ jóslatát, de néhány helyen biztosan helyzetbe kerülnek. Polgármesterként
pedig nem lesz elég naponta Orbánozni egyet. Semmit nem tudunk arról, hogy mihez
kezdenek majd, ha kezdhetnek.
Ez
az ütközésre játszó politika egy-egy választásra jó lehet, de tartósan kudarc.
Az emberek egyszerûen megunják. Ezért van még mindig lejtmenetben a baloldal.
Felvetik egyesek, hogy a viszályt abba kellene hagyni. Legyen nagykoalíció és
virágozzék az ország. Szép elgondolás. De ha erkölcsileg nem is volna
lehetetlen, - de az, - technikailag is kivihetetlen. Feladatmegoldásra törekvõ
és csak hatalomszerzésben érdekelt csoportok közös kormányzása: képtelenség.
Fogadjuk el hát a baloldal kihívását, s mi is tekintsük a kormány, s jelesül
Orbán Viktor melletti kiállásnak ezt a választást, ami más ellenzéki felfogás
esetén a helyi ügyek optimális intézésérõl szólna.