Az Európai Parlament mai plenáris ülése megvitatta az október 8-án Milánóban Orbán Viktor miniszterelnök részvételével megrendezett, elsõsorban a fiatalok munkanélküliségével foglalkozó csúcstalálkozó eredményeit. Kósa Ádám fideszes EP-képviselõ felszólalásában hangsúlyozta: „Magyarország bebizonyította, hogy nem csak egy út lehetséges a foglalkoztatási szint emelésére. Hazánkban például a közmunkaprogramok révén 2012 óta havonta átlagosan 2500 fõ tudott elhelyezkedni a nyílt munkaerõpiacon”.
Munkahelyteremtés: nincs kizárólagos út vagy mód Európában!
Az Európai Parlament mai plenáris ülése
megvitatta az október 8-án Milánóban Orbán Viktor miniszterelnök részvételével
megrendezett, elsõsorban a fiatalok munkanélküliségével foglalkozó
csúcstalálkozó eredményeit. Kósa Ádám fideszes EP-képviselõ felszólalásában
hangsúlyozta: „Magyarország bebizonyította, hogy nem csak egy út lehetséges a
foglalkoztatási szint emelésére. Hazánkban például a közmunkaprogramok révén
2012 óta havonta átlagosan 2500 fõ tudott elhelyezkedni a nyílt munkaerõpiacon”.
Sok mindenrõl esik szó
a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatás elérése kapcsán, ami kiemelt
cél az EU alapszerzõdésében is. Mint ismert, az EU2020 stratégiája 75%-os
foglalkoztatási rátát ír elõ, ami néhány nyugat-európai országot leszámítva még
mindig ambiciózus célkitûzésnek bizonyul. Magyarországon is elsõdleges cél,
hogy mindenkinek legyen munkája, ám a múlt öröksége nagyon nehéz, hiszen több
százezer honfitársunk van alapfokú képzettség vagy megfelelõ, versenyképes tudás
híján. Az eddigi erõfeszítések eredményeképpen 2012-ben és 2013-ban már 60.000
fõvel többen dolgoznak, akiknek korábban nem volt esélyük elhelyezkedni a nyílt
munkaerõpiacon. Csak emlékeztetõül: a válság elsõ évei (2008-2009) alatt évente
átlagosan 90.000-nél is több ember vesztette el az állását Magyarországon.
Mint ismert, az OECD
országok közül Belgiumban, Franciaországban, Írországban és Szlovákiában
mûködnek jelentõsebb közmunkaprogramok. Japánban és az USA-ban pedig elsõsorban
az idõsebbek foglalkoztatására alkalmazzák a közmunkaformákat. Tovább kell tehát
lépni, hiszen nem vagyunk egyedül Európában ilyen jellegû kihívással és olyan
országok tapasztalataira is számíthatunk, mint a Lengyelország, Spanyolország,
Csehország, Szlovákia vagy akár Luxemburg, ahol alkalmanként programszerûen
közérdekû munkát is kötelesek végezni a munkanélküliek. Fontos továbbá kiemelt
hangsúlyt helyezni a fiatalok munkanélküliségére, hiszen Európa-szerte súlyos
problémáról van szó, ugyanakkor Magyarország lépésrõl lépésre jobb eredményeket
ér el ezen a területen. Kósa Ádám szerint nemcsak a fiatalokra, hanem az
alacsonyan képzett emberekre, a középkorúakra, a gyermeket vállaló nõkre, az
idõsekre és a fogyatékossággal élõkre is gondolni kell.
Háttér: A fiatalok elhelyezkedésének
támogatása kapcsán az Eurostat hivatalos adatai szerint az elmúlt 2 évben
Magyarországon enyhült a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélkülisége a
kormányzati intézkedéseknek köszönhetõen, annak ellenére, hogy a fiatalok még
mindig a Gyurcsány-Bajnai kormányzatok súlyos örökségével néznek szembe. A
2014-2020 közötti európai uniós költségvetési idõszakban Magyarország a
foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint több mint
egyharmadát a magyar népesség több mint egytizedét kitevõ 15-24 éves fiatalok
munkaerõpiaci helyzetének javítására fogja fordítani, mintegy 180 ezer fiatalt
segítve. Ezzel párhuzamosan a családok megerõsítése is folytatódott:
gyermekétkeztetésre a 2012-es forrásokhoz képest közel 45%-kal fordítunk többet
2014-ban, mert a gyermekszegénységnél a családfõ munkanélkülisége is komoly
szerepet játszik. 2014-re a megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatása
szempontjából is jelentõs elõrelépés történt: 2013 óta a nyilvántartott
álláskeresõk száma ebben a körben 40 százalékkal, 17 500-ra csökkent. Az elmúlt
4 év alatt – nagy mértékben a 2012-ben bevezetett Rehabilitációs Kártyának
köszönhetõen - 43 500-rõl 61 000-re nõtt a támogatott foglalkoztatásban részt
vevõ, megváltozott munkaképességû, fogyatékkal élõ emberek száma. A szakmai
program sikerét jelzi az is, hogy most már mintegy 23 ezer megváltozott
munkaképességû ember kapott munkát a nyílt munkaerõ-piacon.