Segítséget kérek

Hihetetlen, hogy milyen mélységig ismerik az Európai Parlament tagjai a magyar világot. Figyelmük még olyan részletekre is kiterjed, mint a Nemzeti Alaptanterv. Félek azonban, hogy nem annyira ismerik, mint amennyire félreismerik dolgainkat.

Surján László

Segítséget kérek

Hihetetlen, hogy milyen mélységig ismerik az Európai Parlament tagjai a magyar
világot. Figyelmük még olyan részletekre is kiterjed, mint a Nemzeti
Alaptanterv. Félek azonban, hogy nem annyira ismerik, mint amennyire
félreismerik dolgainkat.

Volt egy
kollégám, aki valamit hibázott. Amikor az adjunktusunk számon kérte rajta, némi
habozás után közölte: az ember körül van véve hülyékkel, s a végén még önmagában
is kételkedik. Nem vettük magunkra a dolgot, az adjunktus sem sértõdött meg,
csak nevettünk a mondat fonákságán. Most eszembe jutott, mert önmagamban
kételkedem, holott számos olyan valaki szerepel a következõ történetben, akikkel
kapcsolatban a hülyénél erõsebb kifejezés is indokoltnak látszik.

Nagyon
sokan látták, amint egy humoristából lett német európai képviselõ azt kérdezte
Navracsics Tibortól, hogy mivel Magyarországon olyan fasiszta írókat tanítanak
az iskolában, mint Wass Albert, Nyirõ József és Tormay Cécile, ha ön biztos
lesz, számíthatunk-e arra hogy Hitler és Goebbels is kötelezõ olvasmány lesz.

Ezt a
bicskanyitogató kérdést Navracsics elegánsan megválaszolta, majd a HírTV Csörte
címû mûsorában is taglalták. Az egyik baloldali csörtézõ felettébb sajnálta,
hogy Navracsics elütötte a kérdést, és nem ment bele a hazai tanterv
értékelésébe, amire a kérdezõ hivatkozott.

Ezzel
kapcsolatban az egyik megjegyzésem: A magyar Nemzeti Alaptanterv nem tartozik az
európai biztos feladatkörébe, a kérdés tehát eleve hibás, rosszindulatú.

A
másik megjegyzésem az, ami miatt el vagyok bizonytalanodva. Elõvettem a Nemzeti
Alaptantervet. Mindenki megteheti, csak

KATT IDE. Beütöttem a
keresõbe Tormay Cécile nevét. A találatok száma 0. Jöjjön Wass Albert. Egy
találat van, ahol a következõk olvashatók:

6. Irodalmi kultúra, az
irodalmi mûvek értelmezése

6.1. Szerzõk és mûvek

Népköltészet:

— mondókák,
népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar

népmesék, hazai
nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák,

legendák.

Klasszikus magyar szerzõk
gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerû szerkezetû

meseregények,
gyermekregények:

— szerzõk: Arany
László, Benedek Elek, Fekete István, Illyés Gyula, József Attila,

Kormos István, Lázár
Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László,

Nemes Nagy Ágnes, Petõfi
Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lõrinc, Tamkó Sirató

Károly, Wass Albert,
Weöres Sándor.

Aki
talál kivetni valót Wass Albert meséiben, szóljon.

Nyirõ
József. Az õ nevét is egyszer adta ki a keresõ:

6.4. Szerzõk és mûvek

Magyar irodalom:

népköltészeti alkotások

epika

— Arany János
egy-két balladája, Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd
és könyörgés; Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye; Kosztolányi
Dezsõ egy regénye és egy novellája, Krúdy Gyula egy novellája, Mikes Kelemen:
Törökországi levelek részlete; Mikszáth Kálmán egy regénye és egy novellája,
Móricz Zsigmond egy regénye és egy novellája, Petõfi Sándor egy epikai
alkotása, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem részlete;

— XX. századi
szépprózai alkotások (pl.: Gion Nándor, Karinthy Frigyes, Márai Sándor,
Mészöly Miklós, Németh László, Nyirõ József, Ottlik Géza, Örkény István, Szabó
Magda, Sánta Ferenc, Sütõ András);

— kortárs szépprózai
alkotások.

Nyírõ
tehát egy példálózó felsorolásban bukkan fel, a tanár egyéni döntése
alapján kerülhet elõ az órákon.

Ezen a
ponton az kezdett izgatni, hogy szabályozza-e a Nemzeti Alaptanterv a kötelezõ
olvasmányokat. Beütöttem a kötelezõ szót, amit 32 esetben lehet megtalálni a
szövegben valamilyen formában. Egyik sincs kapcsolatban a kötelezõ
olvasmányokkal. Ezek szerint ez is tanárfüggõ?

Nyirõ
esete egyébként sajátos. Amíg az újratemetése körüli cirkusz ki nem robbant,
semmit nem tudtam politikai szerepvállalásáról. Sok könyvét olvastam, s
gyönyörûségemre szolgált. Megismerve Nyirõt, közéleti szerepét, mint politikust
magam is élesen elutasítom. Úgy látom, hogy Nyirõ, aki mûvei alapján biztosan
mélységesen szerette nemzetét, be volt oltva politika ellen, hogy nem látott át
egy olyan gazemberen, mint Szálasi volt. Ez menthetetlen. A kérdés az, hogy egy
ilyen durva hiba tönkre teszi-e az egész életmûvet? Van-e a mûveknek önálló
életük? Ha például Nyirõt tanítanám, felhasználnám az alkalmat, hogy a
fasizmusról, a nyilasokról õszintén beszéljek a diákjaimmal és megpróbáljam
beléjük oltani ezek teljes elutasítását. Ha ezt nem teszi meg az oktatás, nehéz
lesz átadni a zéró toleranciát az új nemzedéknek.

Mihez
kérek hát segítséget?

Elõször
ahhoz, hogy van-e a magyar jogrendben olyan a Nemzeti Alaptanterven kívül lévõ
elõírás, amely alapján az Európai Parlamentben említett három író kötelezõ
tananyag lenne nálunk?

Másodszor
is ahhoz, hogy a Nemzeti Alaptantervben van-e olyan részlet, amelyet nem vettem
észre, és ami alátámasztaná azt a vádat, hogy nyíltan fasiszta szerzõkkel
mérgezzük az új nemzedéket.

(Harmadsorban jöhetne a kérdés, hogy az említettek valóban annyira veszedelmes
tanokat hirdettek, mint amennyire ma egyesek félnek tõlük? Ezt azonban már fel
sem teszem.)

A vitát
alighanem érdemes kiszélesíteni. Vajon az oktatásnak csak olyan szerzõkkel
szabad foglalkoznia, akik soha semmi kivetnivalót nem tettek, vagy a valóságot
kell átadnia az új nemzedéknek, s megadni számukra a megítélés szempontjait.
Mint az egyszeri viccben: … igaz, de nem ezért szeretjük.