A jogállamiság hiányát, már-már felszámolását hangoztatják a választásokon sorozatban megbukottak. Ezzel nemcsak a határokon kívül keltik rossz hírünket, de szinte szokássá tették, hogy a kormányzati intézkedéseket bíróság elé citálják az emberek. Ami persze közvetve épp a jogállamiság mûködésének bizonyítéka. Ezek a lépések olykor sikeresek is, de többnyire nem, azaz bíróság bizonyítja a kormány jogszerû tevékenységét. Ezek után jönnek a tüntetések.
Surján László
Jogállam
A jogállamiság hiányát, már-már felszámolását hangoztatják a választásokon sorozatban megbukottak. Ezzel nemcsak a határokon kívül keltik rossz hírünket, de szinte szokássá tették, hogy a kormányzati intézkedéseket bíróság elé citálják az emberek. Ami persze közvetve épp a jogállamiság mûködésének bizonyítéka. Ezek a lépések olykor sikeresek is, de többnyire nem, azaz bíróság bizonyítja a kormány jogszerû tevékenységét. Ezek után jönnek a tüntetések.
A Demján Sándor vezette OTSZ kártérítést követelt az államtól jogalkotással okozott kár címén – írta a napi.hu. Arra hivatkoztak, hogy a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott az OTSZ-nek.A bíróság az elsõ fokú ítélet indokolásában kifejtette: csak akkor lehet jogellenes egy jogszabály, ha a közjogi szabályokat megsértve fogadják el. Ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, júliusi határozatában azonban a testület csak az integrációs törvény néhány részletszabályát helyezte hatályon kívül, a jogszabály közjogi érvényességét nem kérdõjelezte meg. Ha pedig nincs jogellenesség, akkor nem történhetett károkozás - szögezték le az indoklásban.
A kisajátítás jogellenességét szintén csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, az Ab azonban ebben az ügyben hozott, július elején kihirdetett határozatában helyénvalónak találta az integrációs törvényt ebbõl a szempontból is - emlékeztetett ítéletében a bíróság.
Az OTSZ arra is hivatkozott, hogy az integrációs törvény az európai uniós jog számos rendelkezését is sérti. A bíróság azonban megállapította: azoknak az európai uniós szabályoknak, amelyekre a felperes hivatkozott, egy része nem alkalmazható jelen perben, más részük pedig nem sérült.
Az ítélet elsõfokú, s Demjánék alighanem tovább viszik a pert. Az újság beszámolja azonban igen világosan magyarázza meg meg a bíróság álláspontját, s nagyon meg lennék lepve, ha a másodfok ettõl eltérne. Egyébként nagyon nem jó, hogy a perek többsége másodfokon vagy még azon túl végzõdik. Elnyúlik, mint a rétestészta, mindez jogbizonytalansághoz vezet. A bírói szabadságot tisztelni kell, tisztelem is, de ha egy bíró ítéletei sorra megváltoznak másodfokon, akkor azért benne is kell legyen hiba, nemde? Most, az újsághír alapján nem ez a helyzet.