Kiemelten fontos helyeken is nyertek független jelöltek a szlovák önkormányzati választásokon. A szlovák pártokat a pozsonyiak alázták meg, a két magyar párt felett a komáromi választók mondtak ítéletet.
Surján László
Önkormányzati választások, Szlovákia 2014
Kiemelten fontos helyeken is nyertek független jelöltek a szlovák önkormányzati választásokon. A szlovák pártokat a pozsonyiak alázták meg, a két magyar párt felett a komáromi választók mondtak ítéletet.
Száz éve még kevesen fogadtak volna arra, hogy 2014-ben önkormányzati választások döntik el, ki legyen a polgármester a szlovákiai településeken. Tíz éve viszont biztosan meg lehetett mondani, hogy a függetlenek nyerik el a legtöbb helyen a polgárok bizalmát. Így van ez nálunk is. Ám a függetlenek szokásos sikerén túl, most valami más is történt náluk. A magyar viszonyok között arról van szó, hogy a pártok szervezettsége nem éri el a falut, különösen nem a kistelepüléseket. Ezeken a helyeken szívesebben szavaznak személyre, mint egyenruhára. Maguk a pártok is többnyire beérik azzal, hogy az egyik vagy másik jelölttel jó viszonyt építenek ki. Az illetõk többnyire el is utasítják, hogy a pártok támogassák õket. Más a helyzet a nagyobb településeken. Itt pártok csapnak össze, s még országosan ismert polgármester jelölt esetén is elõfordul, hogy jobb híján szavaznak rá a Fidesz hívei. Van aki ki is mondja: Orbán kedvéért, de nem jó szívvel adja a szavazatát az illetõre.
Tegnap Szlovákiában ez a párthûség mondott csõdöt. Nemcsak a kis települések zömét vitték a függetlenek, hanem például Pozsonyt is és ami magyar szempontból fontos: Komáromot is.
Elég világosan kiderült, hogy egyik párt nem kell olyan nagyon az embereknek. Igaz, a miniszterelnök szocialistái több mint nyolcszáz polgármesteri posztot szereztek meg, de ez akkor sem átütõ siker, ha a következõ csoport, a Figel vezette kereszténydemokratákhoz ez majdnem nyolcszoros siker. Bizony, a néppárthoz tartozó ellenzék igencsak meggyengült, s ez a száz valamennyi polgármesteri siker nem jelzi azt, hogy váltáshoz közeli helyzet van a parlamentben. A harmadik helyen, csak picit lemaradva a szlovák kereszténydemokratáktól a Berényi elnöklete alatt mûködõ MKP van. Önámítás volna azt gondolni, hogy ez akkora siker, hogy az MKP már bent érezheti magát a parlamentben. Amint a Bugár vezette Híd sem lehet nagyon büszke arra, hogy több polgármestere van, mint amennyit az elõzõ választáson, nem sokkal a Híd megalakulása után, képesek voltak megnyerni.
A szlovákiai választók, mind a magyarok, mind a szlovákok rossz véleménnyel vannak a pártokról. Magyar vonatkozásban nagyon figyelmeztetõ jel, hogy már a két magyarnak tekinthetõ párt összefogása sem volt elég a kulcsfontosságúnak ítélt Komáromban.
Fico most olyan helyzetben van, mint Orbán: ellenzékének gyengesége biztosítja számára a sikert. Szerencsére Orbán tudja ezt, de híveinek jó része nem jobb híján kedveli, hanem érdemeiért. Jó nektek, hogy van egy Orbánotok, mondta egy spanyol kollégám. Igaza van, de ez nem ok arra, hogy elkényelmesedjünk, és továbbra is abban reménykedjünk, hogy Gyurcsány Ferenc, a kétharmad kovácsa, továbbra is kikaparja nekünk a gesztenyét. Még akkor se vegyük ezt biztosra, ha mostanában mind a két mellsõ lábával ezt teszi. Bármikor megjöhet az esze.