Az igazi örömet, mosolyt, vidámságot, boldogságot mindig komoly munka elõzi meg. Ez mindennek az alapja. Ám az is igaz, hogy bár a munkát komolyan kell venni, ez nem jelenti azt, hogy komoran, bánatosan kell elvégezni. A végrehajtás lehet odafigyelõ ugyan, de már pozitív és jókedvû is ugyanakkor.
Pálmai Tamás
BÚÉK
2015!
Az
újesztendõt illene valami vidám, erõt adó irománnyal kezdeni. Olyannal, ami nem
teherként nehezedik máris az ember vállára, ami nem nyomaszt már elsõ perctõl
fogva, hanem jótékonyan megtrágyázza élet és fény után epedezõ tett csíránkat.
Bizonyára a trágya szó sem túlságosan ünnepi sokak számára, de aki valaha is
látott istállót és életet termõ, megmûvelt földet az érti, miért beszélek e nem
túl illatos melléktermékrõl ilyen méltató pozitívsággal. Nos, e kissé
körülményesre sikeredett bevezetõ után lássuk a lényeget.
Az
igazi örömet, mosolyt, vidámságot, boldogságot mindig komoly munka elõzi meg. Ez
mindennek az alapja. Ám az is igaz, hogy bár a munkát komolyan kell venni, ez
nem jelenti azt, hogy komoran, bánatosan kell elvégezni. A végrehajtás lehet
odafigyelõ ugyan, de már pozitív és jókedvû is ugyanakkor.
Mikor
minap az újévi koncert utáni pohárköszöntõt mondtam három dolgot emeltem ki
legfontosabbként, mint életünk vezérelve a mindennapokban: a hitet, az
õszinteséget és a szeretetet. S mindezek azért is jutottak eszembe, mert a minap
szembetaláltam magam azzal a meglepõ ténnyel, hogy 25 éve élek családommal
Békésen. December lévén a papírboltba ballagtam, hogy megvegyem a soros
határidõnaplóm, és ott döbbentem rá erre a szép, de tekintélyes számra. És
elgondolkodtam, számot vetettem s így jutottam el erre a fenti három
alapértékre, annak reményében és hitében, hogy ha ezek mentén sikerült élnem,
több emberrel sikerült megszerettetni, mint megutáltatni magam.
Mikor
a hitrõl szóltam egyáltalán nemcsak az Istenhitre gondoltam - tisztelet és
becsület azoké, akik valóban hisznek - hanem arra kis mindennapi hitre, ami
mindenkiben ott van, hiszen anélkül, hogy hiszünk abban, amit csinálunk, semmi
sem sikerülhetne. Hiszen a hit egyben bizalom, hûség, meggyõzõdés, azaz
tulajdonképpen a remélt valóság maga. Tagadhatjuk, bevallhatjuk, de e
vezérfogalom palántácskája mindenkiben ott él, csak hagyni kell elõbújni.
Ennek
a legjobb módja az õszinteség, mely mindig az igazsággal kell, hogy kapcsolatos
legyen, és ez kell, hogy vezérelje kommunikációnkat és cselekvésünket egyaránt.
Az õszinteség irányította tett pedig mindig a hitünkön alapszik. A mai világ
farkaséhes az õszinte szóra, hiszen szinte elszoktunk attól, hogy a szavak
tényleg azt jelenthetik, aminek eredetileg szánták õket. Hogy nem a
kétértelmûség, a mögöttes gondolat, a rejtett politikai tartalom a lényeg, hanem
minden az, ami. Nincs diplomáciai hazugságlexikon, amely megtanít az álcázás és
csalás nyelvezetére, hanem csak egyenes magyar beszéd van, mely mindenki számára
érthetõ. Közérthetõ.
A
harmadik alapfogalom a szeretet, melyrõl azért is beszélek kicsit kiemeltebben,
mert épp a karácsonyi ünnepek alatt került olyan szövegkörnyezetbe ez a gyönyörû
fogalom egy helyi „sajtószervben”, mely méltatlan számára. Most ezzel a pár
sorral teszem vissza oda, ahová való. Mert a szeretet tulajdonképpen pozitív
energia, fluidum, mely ember és ember között közlekedik, mely embert köt össze
emberrel. Megkönnyíti a kommunikációt mindannyiunk között, elõsegítve a
megértést és együttértést, lehetõvé téve emberi fajként való fennmaradásunk. Már
az ókori görögök ötféle formájáról beszéltek: családi, baráti, vendéglátói
szeretetrõl, no meg a gyönyörûséges szerelemrõl és a teljes önfeladással járó
Istenszeretetrõl, mint legmagasabb formáról. Összefoglalásként elmondhatjuk,
hogy ha a szeretet erejében való hit vezet el az õszinte cselekvéshez, akkor van
jövõnk, van értelme életünknek és akkor BÚÉK!
Ui.
Elmaradt a vidámság:
Az öreg székely héberül tanul. Megkérdezi a
tanár, miért teszi ezt?
És mi
történik, ha a pokolra kerül? Semmi, tudok pár szót románul is - válaszolja.