Azok, akik értetlenkedve fogadják a Charta XXI megbékélési törekvéseit, előszeretettel hivatkoznak valamilyen magyarellenes intézkedésre szomszédaink részéről. Erre a mi feleletünk az, hogy a megbékélés nem lehet sem a pártokra, sem a kormányokra hagyni.
Surján László
A
megbékélés ösvényein egyszerű emberek járnak, nem a hatalmasok
Azok, akik értetlenkedve fogadják a Charta XXI megbékélési törekvéseit,
előszeretettel hivatkoznak valamilyen magyarellenes intézkedésre szomszédaink
részéről. Erre a mi feleletünk az, hogy a megbékélés nem lehet sem a pártokra,
sem a kormányokra hagyni.
A
pártokkal szembeni ellenérvünk az egymás közötti versengés és az ebből fakadó
szembefordulás mindazzal, amit egy másik párt hirdet. A kormányok pedig gyakran
felcserélik a nemzetek közötti megbékélést a diplomáciai udvariassággal.
A
„proletár nemzetköziséget” hirdető időszakban unós untalan beszéltek a
magyar–román, a magyar-csehszlovák megbonthatatlan barátságról. Ezek mögött
azonban nem volt tartalom. Esterházy János börtönévei alatt Fábry Zoltán levelet
írt Viliam Sirokynak, kegyelmet kérve Esterházy számára. Ebben olvasható a
következő: „Esterházy, akit én védek, megérdemli a kegyelmet. Kegyelmezzetek
neki! Ha másért nem, hát azért, hogy fölösleges mártírt ne gyártsunk, ami a mai
helyzetben a már létrejött csehszlovák-magyar megbékélést megnehezítené.”
Létrejött volna?
Fábry alighanem világosan látott „megbékélés” ügyében, de ki akarta használni az
üresen kongó szavakat: hátha lehet azokat némi tartalommal feltölteni.
Eredménynek tekinthetjük-e, hogy a halálos ítéletet életfogytiglanra
változtatták? Később a büntetést kegyelemképp 25 évben határozták meg, ami
1975-ben járt volna le, de mint tudjuk Esterházy 1957-ben meghalt.
Most azonban nem Esterházy életéről, szenvedéséről és mártíromságáról van szó.
Története viszont megmutatja, hogy a kormány szintű békeszólamoknak ritkán van
valós tartalma, ezért a tényleges, ember-ember közötti kapcsolatok nélkül valós
megbékélésről szó sem lehet.
Akkor lesz komoly előrelépés a közéletben, ha a pártok azt érzékelik majd, hogy
a másik nemzet, illetve a kisebbségek elleni hangulatkeltéssel szavazatokat
veszítenek.