A Krónika napilap egyik vezércikke szerint Magyarország átvállalta Romániától annak a felelősségét, hogy megtanítsa románul a székely fiatalokat. Persze ez így túlzás, de nagyon fontos kérdésről van szó.
Surján László
A
többnyelvűség érdekében
A
Krónika napilap egyik vezércikke szerint Magyarország átvállalta Romániától
annak a felelősségét, hogy megtanítsa románul a székely fiatalokat. Persze ez
így túlzás, de nagyon fontos kérdésről van szó.
Az
erdélyi magyar napilap vezércikkírója arról a programról beszélt, amely
keretében a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával 850
székelyföldi fiatalnak tartanak ingyenes felkészítőt az érettségire,
többségüknek az eddig legtöbb nehézséget okozó tantárgyakból, román nyelvből és
irodalomból.
Úgy
tűnik Budapesten rájöttek, hogy az ország határain kívül élőknek alapvető érdeke
a szülőhelyük szerinti többség nyelvének magas szintű elsajátítása. Ez azért
fontos, mert létezik olyan nézet is, hogy az államnyelv ismerete a nyelvi beolvadást
segíti elő. A csak az egyiket vagy csak a másikat túlzás helyett a többnyelvűség
a megoldás, ehhez azonban megfelelő színvonalú oktatásra van szükség. Az erdélyi
magyarság vezetői régóta szorgalmazzák, hogy a magyar anyanyelvűek számára a
románt idegen nyelvként kell tanítani. Ez a román nacionalista túlzók az idegen
szó hibás értelmezésével felháborítónak tartották: hogy taníthatnánk a románt
idegen nyelvként Romániában?
Ez
a zsigeri ellenállás olyan erős, hogy az erdélyi magyar szakmai és politikai
szervezetek folyamatos igénye, sőt Traian Basescu exállamfő ez irányú helyeslése
ellenére a román nyelvet továbbra is anyanyelvként tanítják a kisebbségi diákok
számára. Ez olyan tanterv és tankönyv alapján történik, amely lehetetlenné teszi
az állam nyelvének hatékony és viszonylag könnyű elsajátítását.
Némi haladás azért van: a romániai iskolákban jelenleg az iskolai felkészítő
osztályban, valamint az első és második elemi osztályban már más-más tanterv és
tankönyvek szerint tanítják a román nyelvet a román és a nem román anyanyelvű
gyermekeknek. Ez azonban kevés. A tömbben élő székelyföldi magyar gyermekek
jelentős hányada csak az iskolai tanórákon találkozik a román nyelvvel, és nem
képes felvenni a versenyt az érettségi vizsgán a román anyanyelvűekkel. Ezért
évek óta a székelyföldi megyékben a legrosszabbak az érettségi eredmények. A
sikertelenül vizsgázó fiatalok többségét pedig éppen román nyelvből és
irodalomból buktatják meg.
(Az
MTI alapján)