Megkezdődött a táblacsata újabb fordulója Horvátországban. Kihelyezték Horvátországban az első cirill betűs helységnévtáblákat – írta szerdán a Tportal internetes oldal, amely szerint Gospic városától keletre, a boszniai határnál fekvő megyei Donji Lapac járásban tették ki őket.
Surján László
Lesz-e szerb-horvát
megbékélés?
Megkezdődött a
táblacsata újabb fordulója Horvátországban. Kihelyezték Horvátországban az első
cirill betűs helységnévtáblákat – írta szerdán a Tportal internetes oldal, amely
szerint Gospic városától keletre, a boszniai határnál fekvő megyei Donji Lapac
járásban tették ki őket. (Részelt egy MTI jelentésből)
A horvát közútkezelő
vállalat alkalmazottai felállították a cirill betűs helységnévtáblákat, miután
több hónapig dacoltak a közigazgatási minisztérium utasításával, amely szerint
végre kell hajtaniuk a kisebbségügyi törvény és a nemzeti kisebbségek
nyelvhasználatáról szóló jogszabályt.
A Donji Lapac járáson
kívül még 19 járásban kellene kihelyezni cirill és latin betűs
helységnévtáblákat.
A közigazgatási
minisztériumban remélik, hogy a kétnyelvű táblák nem lesznek erőszakkal
eltávolítva. Arsen Bauk tárcavezető kijelentette: elvárja, hogy Horvátországban
tiszteletbe tartsák a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait az alkotmánnyal és a
törvényekkel összhangban nemcsak Donji Lapacon, hanem az ország minden járásában
és városában. A remény, inkább jámbor óhaj, nem biztos, hogy teljesül. 2013-ban
Vukovár területén már több táblát összetörtek.
Horvátországban
kétharmados törvény írja elő, hogy kétnyelvű táblákat kell elhelyezni azokon a
településeken és közigazgatási egységekben, ahol a lakosság több mint harmada
nem a többségi horvát néphez tartozik. A háborús múlt miatt különösen Vukovár
városában ütközött komoly ellenállásba a törvény végrehajtása. A város horvát
nemzetiségű lakói sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok az 1991-95-ös
délszláv háborúk borzalmaira emlékeztetik őket.
Tavaly nyáron egy
vukovári nacionalista civil szervezet népszavazás kiírását kezdeményezte a
törvény módosítása, a kisebbségi kvóta megemelése érdekében. Több mint 520 ezer
támogató aláírást gyűjtöttek össze, ami jelentősen meghaladja a választásra
jogosultak törvényileg előírt 10 százalékát. Az alkotmánybíróság viszont
augusztusban úgy döntött, hogy nem tartható népszavazás Horvátországban a
kisebbségi nyelvhasználati jog kereteinek megváltoztatásáról, mert a javasolt
kérdés nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével. A taláros testület
döntése értelmében Vukováron a városi tanácsnak a kormánnyal egyeztetve kell
megtalálnia a módját a táblák elhelyezésének.
Az egész történet
ismét csak egy bizonyíték arra, hogy a népek között kiengesztelődés
nélkül nem lehet parancsra békét teremteni.
Fájdalmas és nehéz út, amin a háború borzalmai után a horvátoknak és a
szerbeknek végig kell menniük. A megbékélés fontos, sőt elengedhetetlen, ám nem
lehet politikai színjátékkal helyettesíteni és nem születik meg
alkotmánybírósági határozatból sem.
A horvát – szerb
feszültség megmutatja, hogy régiónkban a megbékélés nem korlátozódik
Magyarország megcsonkításának ügyére. Ugyanakkor közvetve mégis összefügg ez az
ellenségeskedés Trianonnal, hiszen a szerbek és horvátok csak az első
világháború után kerültek egy államba. Jugoszlávia viszont, ahogy Csehszlovákia
sem, nem bizonyult tartós képződménynek.
A Charta XXI
megbékélési mozgalomnak jelenleg 147 horvát 96 szerb anyanyelvű támogatója van.
forrás:
chartaxxi.eu