Totus Tuus - Egészen a Tiéd
Elhunyt II. János Pál pápa
"Nektek pedig, drága Testvéreim, akik testben vagy lélekben szenvedtek,
tiszta szívből kívánom, hogy ismerjétek föl és fogadjátok be az Urat, aki
arra hív titeket, hogy a szenvedés evangéliumának tanúi legyetek; bizalommal
és szeretettel tekintsetek a megfeszített Krisztus arcára és egyesítsétek
vele a szenvedéseiteket."
(a 2003-as Betegek Világnapjára írt üzenetből)
Az
imádkozó és szenvedő pápa
Részlet II.
János Pál pápa
Betegek Világnapjára
írt üzenetéből
2000. február 11.
"Az új évezred küszöbén kívánatos, hogy a szenvedés és az egészség világában
is elősegítsük "az emlékezet megtisztítását". Ez oda vezet, hogy "elismerjük
azokat a tévedéseket, amiket azok követtek el, akik Krisztus nevét viselték
és viselik". Az egyházi közösségnek szól az a felhívás, hogy e területen is
fogadja el a meghívást a szentév ünneplésével kapcsolatos megtérésre.
Megkönnyíti a megtérés és megújulás folyamatát, ha folyton arra tekintünk,
"aki kétezer éve Szűz Mária méhében emberré lett, és továbbra is az isteni
élet forrásaként nyújtja önmagát az emberiségnek".
Az emberré válás titka magában foglalja, hogy az életet Isten ajándékaként
értsük, s így felelőséggel tartsuk fenn és vessük latba a jóért. Az egészség
tehát az élet pozitív ismertetőjegye, amit az ember és a felebarát javára
kell fenntartanunk. Ennek ellenére az egészség az értékek rendjében az
"utolsóelőtti" jó, amit az egész jóra, következésképpen az ember lelki
javára való tekintettel is kell ápolnunk és megfontolnunk.
7.) Tekintetünk e körülmények között mindenek előtt a szenvedő és feltámadt
Krisztusra irányul. Isten Fia magára vette az emberi természetet elfogadva
azt, hogy megélje minden oldalát, beleértve a szenvedést és a halált.
Személyesen teljesítette az utolsó vacsorán mondott szavait: "Nagyobb
szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért." (Jn 15,
13). Ha a keresztények az eucharisztiát ünnepelik, Krisztus áldozatát
hirdetik és újítják meg, "akinek a sebei szereztek számunkra gyógyulást"
(vö. 1 Pét 2, 25). Aki egyesül vele, "szenvedéseiben a világ megváltása
végtelen kincsének egészen különleges részét őrzi, s megoszthatja másokkal".
Jézusnak, a szenvedő szolgának a követése sok szentet és egyszerű hívőt arra
késztetett, hogy a betegségét és szenvedését a megtisztulás és megmentés
forrásává tegye önmaga és mások számára. A személyes megszentelődés és a
világ üdvén való együttmunkálkodás e nagyszerű kilátásai megnyitják a beteg
testvérek számára azt az utat, amelyen Krisztus és sok tanítványa járt
előttünk! Nehéz útról van szó, mert az ember önmagától nem találja meg a
szenvedés és a halál értelmét, ám olyan útszakasz ez, amely mindig is
lehetséges Isten segítségével, aki a Mester és a belső Vezető."
|
