Templomaink

"Most azonban mi kell lennünk azok, akik a V4-ekkel együtt megmentjük a nyugati kereszténységet, egyáltalán a nyugati civilizációt az eltűnéstől."

Pálmai Tamás

Templomaink

Nemrégiben szóltam a nyugat-európai templomok sorsáról. Most, állami és egyházi
ünnepünk kapcsán ismét meg kell tennem ezt. Kulcsár Anna a Magyar Nemzet
hasábjain beszélget Horváth Attila jogtörténésszel, alkotmánybíróval Szent
István ezeréves államáról: „Az Árpádok leszármazottjaként a római pápától kért
koronával avatták magyar királlyá Géza fejdelem fiát, Istvánt, aki ezer évvel
ezelőtt létrehozta a magyarok államát. Ezzel az addig jórészt vándorló, pogány
népességet a Kárpát-medence keretei között keresztény országgá szervezte. A
koronázással a jog szerint is elismerték Magyarországot keresztény államnak. A
koronát maga István kérte, mert tudta, hogy egyrészről a nyugati
kereszténységhez kell csatlakoznia, másrészt pedig Magyarország csak akkor lesz
igazán szuverén, ha a pápától kapja a koronát, nem pedig a német–római
császártól.” Másik sarokkő, hogy „csupán az az ország lehetett szuverén állam,
amely legalább tíz egyházmegyét alapított és létrehozott egy érsekséget is.”
István végül nem is egy, hanem két érsekséget alapított, és kiépítette a teljes
egyházszervezetet. Ő tehát zseniálisan oldotta meg a magyar megmaradás
feladatát. Az akkor egyetlen lehetséges utat választva keresztény és nyugati
államot alapított.

Horváth Attila is azt tartja a legfőbb tanulságnak, hogy a fennmaradáshoz mindig
meg kell őrizni a szuverenitás lehetséges legnagyobb mértékét és megkötni a
szükséges kompromisszumokat. És ma ismét a szuverenitásunk, a megmaradásunk, a
kereszténységünk a tét. Most azonban mi kell lennünk azok, akik a V4-ekkel
együtt megmentjük a nyugati kereszténységet, egyáltalán a nyugati civilizációt
az eltűnéstől. Bármilyen megdöbbentő, de legalább múzeumi szinten: hogy
emlékezni tudjunk rá. Államalapításkor Istvánnak szinte korlátlan hatalma volt.
De azzal, hogy megkoronáztatta magát elismerte maga fölött az isteni
törvényeket. Ma „az Alaptörvény erős nemzeti öntudatot, szuverenitásérzetet ad
Magyarországnak. A történeti alkotmány garantálja Magyarország szuverenitását az
Európai Unión belül is.”

Másik újságcikk arról ír, hogy több száz éves templomokat rombolnak le
Nyugat-Európában különböző indokokra hivatkozva, sokszor a helyiek tiltakozása
ellenére. Nagyritkán van, hogy megmaradhatnak az épületeket, de üzletközpont,
edzőterem, lakóház vagy kocsma lesz a katedrálisokból. Franciaországban ez a
következő tíz évben a templomok 10%-át is érintheti, Németországban pedig ötszáz
templomra vár ez a sors. Hollandiában mindez már 20-25% közt van!

Eközben
Közép-Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap a keresztény örökség védelme - írja
a V4NA nemzetközi hírügynökség. Magyarországon sorra épülnek az új templomok és
egyházi épületek, de a korábban megakadt projektek is újraindulhatnak.
Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein 2019-ig, 9 év alatt
2800 templom újult meg és 120 új templom épült a kormány és az egyházak
összefogásának köszönhetően.

A végső sikerhez
azonban még egy sarkalatos dolog feltétlenül kell. Emlékezzünk Assisi Szent
Ferencre: „Amikor
a szegény Assisi Ferenc és a világ felett uralkodó III. Ince pápa találkozott,
két véglet képviselői néztek egymásra, akik azonban a szívük mélyén
összetartoztak. A felülről lefelé kezdeményező és az alulról felfelé bontakozó
megújulás képviselői voltak ők, és egyesültek a közös műben: az Egyház
megújításában.”